Interjú

„A jelenben történik minden”

Szegő Dávid dobos

Zene

Kiugróan indult az all-star Daveform Quintet, Szegő Dávid zenekara. Pályafutásuk csúcsa, hogy májusban Kurt Rosenwinkel amerikai gitáros legendával lépnek fel. A dobost az Arrival című debütáló lemezükről és a szerzői programot megvalósító zenekar vezetésének kihívásairól kérdeztük.

Magyar Narancs: A Budapest Jazz Clubban ültünk le beszélgetni, de nem játszol tavasszal itt. Lemondtad a koncerteteket, annyira készültök a Rosenwinkellel közös május 20-i Müpa-bulira. De nem léptek fel olyan gyakran, hogy könnyű szívvel lemondj bulikat.

Szegő Dávid: Igen, ez nagy áldozat volt részemről, de valahogy úgy ítéltem meg, hogy jobb lenne, ha a Müpába összpontosulna a közönségünk. Egyébként kis klubokban, például Nagymaroson és Budaörsön is játszunk előtte ráhangolódó koncerteket. Ezeken az alkalmakon a gitárszólamot is próbára tesszük, ugyanis Cseh Péter csatlakozik hozzánk. Ő zseniális gitáros, így lesz alkalmunk kiérlelni az anyagot.

MN: Jellemző rád, hogy saját együttesedre, ezekre a nem túl sűrű koncertekre erősen rákoncentrálsz?

SZD: Ez kétszáz százalékban igaz. Amióta csinálom ezt a zenekart, minden szempontból erre koncentrálok. Amikor belevágtam, nem gondoltam volna, hogy ennyi kihívással jár a zenekarvezetés. Nem könnyű, hogy egy személyben vagyok a zeneszerző, zenekarvezető, booking manager, közösségimédia-felelős és producer is, így pont a zenélésre jut kevesebb idő és energia. Azért sem tudunk sok koncertet vállalni, mert minden zenekari tag nagyon elfoglalt, sok dátumot visszadobok emiatt. Én igazi zenekart és nem projektet szeretnék, ragaszkodom az állandó tagokhoz. Ezzel együtt az elmúlt évben a havi minimum egy koncertet sikerült tartani a lemezbemutatóig.

MN: Az Arrivalnek a BMC Opus Jazz Clubjában tartott lemezbemutató koncertjén azt mondtad, hogy itt és most lezárul egy korszak, Rosenwinkellel már az új számaidat tűzöd műsorra. Nem most kéne megfuttatni az anyagot, amelyet kifejezetten elismerően fogadott a szakma és a közönség is, ráadásul nem csak a jazzkluboké?

SZD: De igen. Csak hát intuitív ember vagyok, mindig a megérzéseim vezérelnek. Ezt a műsort régen írtam, 2020-ban, bár a lemezt most mutattuk be. Az Arrival egy más korszakom, azóta én is megváltoztam, a világ is.

MN: Egy szám kivételével az egészet a karantén idején komponáltad.

SZD: Így van. Sok éven át érleltem magamban az Arrivalt, mire végre a karanténban lett terem foglalkozni vele. Már más inspirációk mozgatnak, most kicsit átgondoltabb számokat írtam, előtte viszont minden csak érzésből született, mint egy terápiás ösztönírás. Most sokkal tudatosabban komponáltam az alkotófolyamat során, a számokat újradolgozva és finomítva.

MN: Pedig ez koncertlemeznek sem utolsó, a címétől kezdve egy tökéletesen érthető narratívát közöl egy debütáló zenekarról. Azért lépsz túl rajta, amiért a karanténban komponáltad?

SZD: Nem feltétlenül. Kicsit talán már szofisztikáltabban gondolkozom és komponálok, de az Arrival tényleg terápiás folyamatként jött létre, nem tervezgettem, így jött. Nagyon mély állapotban voltam, hál’ istennek most már sokkal felszabadultabban érzem magam, és más érzések motiválnak.

MN: Régebben fordítva működött: a lemezbemutató volt a nagy dobás, és utána indultak az együttesek turnézni.

SZD: Örülök neki, hogy mi nem így csináltuk, mert bőven volt időnk kiérlelni a számokat. Még közvetlenül a felvétel előtt is több koncertet adtunk, és persze a megjelenés után is bemutattuk többször. Ez idő alatt pedig mindannyian megtaláltuk a helyünket a zenekarban, és magunkévá tettük az anyagot. Nagyon jól működő koncepciónak bizonyult.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.