Kiállítás

Fülsértő csönd

Kritika

DJ Palotai – Palotai Zsolt emléke

Ez a rövid idő alatt is bejárható tárlat a 2023 novemberében váratlanul elhunyt Palotai Zsoltnak, vagyis DJ Palotainak állít emléket. A kiállítás anyagát egy képzőművészeti installáció, kétvitrinnyi relikvia, valamint néhány felnagyított fotó, a hozzájuk tartozó kísérőszövegek és Budapest bulitérképe alkotják. Bár a megnyitó napján számos DJ közreműködésével gazdag zenei program egészítette ki az állandó kiállítás és a Hangdóm előterének a mosdó melletti sarkában berendezett tárlatot, a bő másfél hónapon át látogatható emlékpontnál innentől néma csönd fogadja az érdeklődőket. Ez már csak azért is furcsa, mert a Zene Háza kiállításai általában igyekeznek interaktívan, a hangzó zene élményén keresztül bemutatni tárgyukat. Jelen esetben azonban egészen érthetetlen, hogy Palotainak, az egyik legnagyobb hatású magyar lemezlovasnak és zenei szerkesztőnek a jelentőségét éppen a zene közvetlen bevonása nélkül próbálja tárgyalni a kiállítás.

Az épület legalsó szintjére vezető csigalépcsővel szemben, a fehér falak egyikén Palotai karrierjének legfontosabb eseményeiről és fordulópontjairól olvashatunk. A lemezekkel és a zenével való gyerekkori ismerkedés, az olimpiai bajnok labdarúgó és játékvezető apa utazásainak köszönhetően egyre gyarapodó lemezgyűjtemény, valamint az első bulik is szóba kerülnek, miközben a kiállítás koncepciója is kirajzolódik, ami elsősorban a Tilos az Á és a Tilos Rádió indulására, valamint a DJ Cadikkal (Séfel Pál) közösen szervezett Rewind partykra fókuszál. Innen nézve időben visszafelé indulunk el, a bevezetőtől jobbra ugyanis Lajos Edit Beat című installációja látható, amely a Rewind bulik szórólapjaiból formáz egy hatalmas hanghullámot. A tárlat ezen eleme reflektál a legerőteljesebben és a legkreatívabb módon a kilencvenes és kétezres évek popkultúrájának művészeti ágakon és műfajokon átívelő kapcsolódásaira. Az eredeti flyerek felhasználásával készült látványos alkotás visszaadja a korszak klubéletének sokszínűségét, rámutat a zene és a képzőművészet inspirációs kölcsönhatásaira.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.