1747. május 7-én II. (Nagy) Frigyes porosz király potsdami kastélyában audiencián fogadta a Berlinben letelepedett fiát, Carl Philipp Emanuelt jó atyaként meglátogató Johann Sebastian Bachot. A találkozón a magas felek kölcsönösen biztosították egymást nagyrabecsülésükről, majd a király a maga új pianofortéjához ültette az idősödő zeneszerzőt, és feladott neki egy témát, hogy abból fúgát improvizáljon. Bach fényesen állta a próbát, majd hazatért Lipcsébe, és két hónap múltán előállt Musikalisches Opfer című művével, amelyben tíz kánonon, két fúgán és egy
triószonátán vezette végig a „királyi témát”. A csodamű most kedden egy zeneakadémiai áldozatbemutatáson jut majd elénk, méghozzá nem is akárkik előadásában, hiszen Jordi Savall és a Le Concert des Nations fogja megtartani a Tiszta barokk fantáziacímű sorozat eme ünnepi koncertjét (Zeneakadémia, május 19., fél nyolc).
Bach, Beethoven, Brahms – hangzik az alliteráción alapuló, ám zenetörténetileg sem teljesen megalapozatlan felsorolás (lásd még: Mikszáth, Móricz, Moldova), s az elkövetkező napokban e két utóbbi géniusz is emblematikus művekkel szerepel majd a koncertprogramon. Beethoven egyenesen a 9. szimfóniával, amelyet a Concerto Budapest és a Nemzeti Énekkar, valamint egy kiváló operaénekesi kvartett fog megszólaltatni, méghozzá két egymást követő napon, ám előbb a program első, rövidebbik részében mindkétszer elénk pereg majd Chopin f-moll zongoraversenye, mely koncertrészben a figyelemre méltó Khatia Buniatishvili (képünkön) fog együttműködni Keller András együttesével (Zeneakadémia, május 16. és 17., fél nyolc). Beethoventől még ráadásul mind a tíz hegedű-zongora szonáta is fölhangzik majd ezen a hétvégén, sorukban természetesen a Kreutzer szonátával, a legkevésbé sem krajcáros alapon, hiszen Baráti Kristóf és Würtz Klára kettőse nagyszerű élményt ígér e háromkoncertes minimaraton közönsége számára (Solti Terem, május 15., hét óra, 16., tizenegy és hét óra).
A Beethoven szimfóniáinak hatásiszonyát megszenvedő Brahms pedig éppenséggel az oly nehezen és lassan megszülető 1. szimfóniával meg az annak nyomában szinte kipattanó 2. szimfóniával követel magának helyet a hétvégi programunkban: Fischer Iván és a Fesztiválzenekar koncertjein (Nemzeti Hangversenyterem, május 15. és 16., háromnegyed nyolc, május 17., fél négy).
Csakis a bőség zavara magyarázhatja, de persze menteni nem mentheti, hogy innentől még olyan rendkívüli eseményeket is csupán kutyafuttában ajánlhatunk, mint amilyen Ránki Dezső keddi Haydn-szonátaestje lesz (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). Azután Vashegyi György ezúttal a Nemzeti Filharmonikusok élén vezényel majd nagyszabású Mozart–Haydn-programot, a koncert második felében a Krisztus hét szava a keresztfán megszólaltatásával (Zeneakadémia, május 20., fél nyolc). S befejezésül: a hétvégén visszatér az Opera repertoárjára az alkalmasint legjobb és okvetlenül legnépszerűbb másodvonalbeli opera, Gounod Faustja (operaház, május 17., hét óra). A bemutatót a keresett olasz operakarmester, Maurizio Benini vezényli majd, Mefisztót Bretz Gábor, Margitot pedig Rost Andrea fogja énekelni.
