Koncert

Natalie Williams

Zene

Inkognitóban járt nálunk a Jazztavaszon. Ha az Incognito nevű r&b/soul szupercsapat énekeseként jött volna, nem fértünk volna el a Fesztivál Színházban. A Berlinben angol apától született Natalie édesanyja délvidéki magyar, így ő is szinte akcentus nélkül beszél; és bár az első nyelve inkább az angol, azért a Müpában újra és újra magyarra fordította a szót. Hamar kiderült, hogy a brit soul egyre nagyobb csillaga sztárallűröktől mentes, hallatlanul kedves, természetes és közvetlen teremtés, akinek külön bájt adott, ahogy a színpadon magyarul beszélt. Zenekara visszafogott eleganciával, finoman szabott sötét öltönyökben jelent meg, kíséretük is jóféle anyagból volt szőve. Fapofa és feszült figyelem, odaadó zenélés és abszolút profizmus egyszerre állt a színpadon.

Beatleses meg adult contemporary (vagyis amivel nem lehet a közönséget kiborítani) és egészen dögös dolgok váltakoztak Stevie Wonder-es romantikával. Natalie a saját dalaiban, mint a jópofa Drive-ban, meg egynéhány saját egyéniségéhez jól illesztett slágerben mindig előtérben tartja a szöveget. Ezek elég középutasak, de arra megfelelnek, hogy a hangulatot felfessék. Williams hangterjedelme és stílusváltozatossága viszont elképesztő. Ahogy be tudja kormosítani a bluesosabb dolgoknál, vagy ahogy fel tud szökkenni egész magasra, miközben a teljes zenei folyamatot meg a zenekart irányítja, az mesés. Az énekes most a kvartettet választotta, a nagy költségvetésű pop- és soulprodukciók után az intimitásra vágyott, mesélős, szórakoztató, közvetlen dalestre, amilyen a Where You Are című, saját kiadású lemezének repertoárja.

A dzsesszfesztiválra érkezetteknek Szőke Nikoletta és Natalie duózott is kicsit, improvizációkban tobzódva, jött a Shape of My Heart, a Fragile és a Centerpiece. Natalie Williamsnek ugyanis több önazonos énje van, amik közül a dzsessz csak az egyik, de az is gyönyörű.

Jazztavasz, Müpa Fesztiválszínház, május 8.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."