Koncert

A négy Andy Fletcher

Kraftwerk

Zene

Nagy kérdés, hogy a mai hipermodern hi-tech korban milyen létjogosultsága van egy analóg Kraftwerk-show-nak, de ezt már a 2009-es Balaton Sound előtt is feltettük, pedig az akkor egy sokkal kevésbé „tuc-tuc-orientált” rendezvény volt, mint manapság.

De ahogy akkor, úgy most is rácáfolt az együttes a kétkedőkre, ráadásul az Aréna kulisszái sokkal jobban passzolnak a produkcióhoz. Aki ott volt kilenc éve Zamárdiban, és most is megnézte a Kraftwerket, nagyjából ugyanazt az előadást kapta, annyi különbséggel, hogy most 3D-s vetítés kísérte a zenét. És ha már itt tartunk: örök kérdés, hogy egy ilyen koncerten mennyire élő, amit hallunk, hiszen a színpadon négy hullamerev, „áramvonalas” ruhát viselő embert látunk a szintik (?) mögött, akik akár robotok is lehetnének. Sőt, az első ráadásnál a „zenészek” nincsenek a színpadon, robotbábok helyettesítik őket. Az embernek ilyenkor óhatatlanul a Depeche Mode-os Andy Fletcher jut az eszébe, aki a színpadi álldogálásból csinált karriert, de körülötte legalább van négy keményen dolgozó ember… És az sem mellékes, hogy a DM is mennyit köszönhet a Kraftwerknek.

Ami a retrofuturisztikus vetítéseket illeti, azok 3D nélkül is működnének, de az jópofa, amikor közvetlenül a nézők feje felett repül el az ufó, hogy aztán a kivetítőn lássuk viszont a budai Vár felett, majd szépen leereszkedik a szintén repülő csészealj kinézetű Aréna elé. A szetlista javarészt arra az időszakra koncentrál, amikor a Kraftwerk az egyik, ha nem a legfontosabb zenekar volt a világon, vagyis az Autobahn és a Computerwelt fémjelezte 1974–1981 közötti periódusra. Érdekes módon a legismertebb slágerek inkább a koncert első felében, illetve a közepén csendülnek fel, bár nem túlzás az egész életművet egy nagy összefüggő slágernek minősíteni. Igazából csak azon izgulhatunk, hogy meddig járja még ez a produkció a világot, hiszen az egyetlen eredeti tag, Hütter immár 71 éves, bár a show annyira izgalmas, hogy azt sem bánnánk, ha végig csak robotok lennének a színpadon.

Papp László Budapest Sportaréna, február 21.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.