Koncert

A négy Andy Fletcher

Kraftwerk

Zene

Nagy kérdés, hogy a mai hipermodern hi-tech korban milyen létjogosultsága van egy analóg Kraftwerk-show-nak, de ezt már a 2009-es Balaton Sound előtt is feltettük, pedig az akkor egy sokkal kevésbé „tuc-tuc-orientált” rendezvény volt, mint manapság.

De ahogy akkor, úgy most is rácáfolt az együttes a kétkedőkre, ráadásul az Aréna kulisszái sokkal jobban passzolnak a produkcióhoz. Aki ott volt kilenc éve Zamárdiban, és most is megnézte a Kraftwerket, nagyjából ugyanazt az előadást kapta, annyi különbséggel, hogy most 3D-s vetítés kísérte a zenét. És ha már itt tartunk: örök kérdés, hogy egy ilyen koncerten mennyire élő, amit hallunk, hiszen a színpadon négy hullamerev, „áramvonalas” ruhát viselő embert látunk a szintik (?) mögött, akik akár robotok is lehetnének. Sőt, az első ráadásnál a „zenészek” nincsenek a színpadon, robotbábok helyettesítik őket. Az embernek ilyenkor óhatatlanul a Depeche Mode-os Andy Fletcher jut az eszébe, aki a színpadi álldogálásból csinált karriert, de körülötte legalább van négy keményen dolgozó ember… És az sem mellékes, hogy a DM is mennyit köszönhet a Kraftwerknek.

Ami a retrofuturisztikus vetítéseket illeti, azok 3D nélkül is működnének, de az jópofa, amikor közvetlenül a nézők feje felett repül el az ufó, hogy aztán a kivetítőn lássuk viszont a budai Vár felett, majd szépen leereszkedik a szintén repülő csészealj kinézetű Aréna elé. A szetlista javarészt arra az időszakra koncentrál, amikor a Kraftwerk az egyik, ha nem a legfontosabb zenekar volt a világon, vagyis az Autobahn és a Computerwelt fémjelezte 1974–1981 közötti periódusra. Érdekes módon a legismertebb slágerek inkább a koncert első felében, illetve a közepén csendülnek fel, bár nem túlzás az egész életművet egy nagy összefüggő slágernek minősíteni. Igazából csak azon izgulhatunk, hogy meddig járja még ez a produkció a világot, hiszen az egyetlen eredeti tag, Hütter immár 71 éves, bár a show annyira izgalmas, hogy azt sem bánnánk, ha végig csak robotok lennének a színpadon.

Papp László Budapest Sportaréna, február 21.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.