mi a kotta?

A Schubert-divízió

  • mi a kotta
  • 2012. április 22.

Zene

Beecham's Pills - ez volt a neve Nagy-Britannia egyik legkedveltebb hashajtó szerének, amely az 1840-es évektől vagy jó másfél évszázadon át könnyítette meg az angolszász világ anyagcseréjét, hála Thomas Beecham kémikus és üzletember gyömbér- és aloéalapú találmányának.

Két nemzedékkel később a cégalapító azonos nevű unokája a családi vagyon tekintélyes részét a szigetország komolyzenei kultúrájának felvirágoztatására költötte, s egyebek mellett szimfonikus zenekarok egész sorát hívta életre, dacolva a rosszmájú kortársakkal, akik rendesen Pillharmonic nevezet alatt emlegették Sir Thomas Beecham együtteseit. Ilyen volt a jószerint akár angol nemzeti zenekarként tisztelhető Royal Philharmonic Orchestra is, amely az idei tavaszi fesztivál egyik fővendégeként ad majd koncertet: Charles Dutoisvezető karnagy irányítása alatt, s Beethoven Hegedűversenyében Baráti Kristófot kísérve (Nemzeti Hangversenyterem, március 26., fél nyolc).

A londoniak mellett persze más fővárosok is képviseltetik magukat a fesztivál programján, így Rómából például az I Musici di Roma népszerű alakulata érkezik hozzánk, Vivaldi-koncertjét elnyűhetetlen slágerszámával, A négy évszakkal indítva (Nemzeti Hangversenyterem, március 24., fél nyolc). A 2011-12-es koncertévadban fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő olasz zenekar fellépésével párhuzamosan az Olasz Kultúrintézetben pedig igazi bécsi élmény, a Wiener Sängerknaben hangversenye kecsegtet - Caldarától Kodályig szemezgetve a kórusirodalomból (március 24., fél nyolc). A bécsi énekesfiúk nagy hírű kórusa valójában persze négy együttes, s hozzánk most a Mozart, Haydn, Bruckner, illetve Schubert nevét viselő divíziók legnagyobbika, a Schubert kórus jön el. Merthogy gyermekként, ugye, Schubertnek is volt némi köze a császárváros e nemes tradíciójához, amiként az énekesek seregét megmozgató egyházzenei alkotásokhoz is, ahogyan ennek egy nappal korábban ugyancsak a Régi Képviselőház épületében messze hangzó bizonyságát is vehetjük (március 23., fél nyolc). Ott ugyanis a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Schubert Esz-dúr miséjét fogja összepárosítani Zombola Péter Requiemének ősbemutatójával.

A fesztiválról természetesen idén sem hiányozhat a Bartók Béla születésnapját köszöntő Nemzeti Filharmonikusok programja, amelyen Kocsis Zoltánék ezúttal aSzegedi Kortárs Balett Fából faragott királyfi-produkcióját kísérik, s ezen az ünnepi estén még Stravinsky 1947-es Orpheusát is eltáncolja nekünk Juronics Tamás kompániája (Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc). S ha tán még ennyi jó koncert sem lenne elegendő számunkra, hát ezekben a napokban - a fesztiváltól immár függetlenül - kétszer is Christopher Hogwoodot köszönthetjük majd a Filharmóniai Társaság Zenekarának élén (operaház, március 25., tizenegy óra, ill. március 26., fél nyolc). A historikus mozgalom tudós kiválósága egynemű Mendelssohn-műsort készül dirigálni, első szám gyanánt a Victor Hugo művétől amúgy erősen idegenkedő komponista 1839-es Ruy Blas nyitányát választva.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.