mi a kotta?

A Schubert-divízió

  • mi a kotta
  • 2012. április 22.

Zene

Beecham's Pills - ez volt a neve Nagy-Britannia egyik legkedveltebb hashajtó szerének, amely az 1840-es évektől vagy jó másfél évszázadon át könnyítette meg az angolszász világ anyagcseréjét, hála Thomas Beecham kémikus és üzletember gyömbér- és aloéalapú találmányának.

Két nemzedékkel később a cégalapító azonos nevű unokája a családi vagyon tekintélyes részét a szigetország komolyzenei kultúrájának felvirágoztatására költötte, s egyebek mellett szimfonikus zenekarok egész sorát hívta életre, dacolva a rosszmájú kortársakkal, akik rendesen Pillharmonic nevezet alatt emlegették Sir Thomas Beecham együtteseit. Ilyen volt a jószerint akár angol nemzeti zenekarként tisztelhető Royal Philharmonic Orchestra is, amely az idei tavaszi fesztivál egyik fővendégeként ad majd koncertet: Charles Dutoisvezető karnagy irányítása alatt, s Beethoven Hegedűversenyében Baráti Kristófot kísérve (Nemzeti Hangversenyterem, március 26., fél nyolc).

A londoniak mellett persze más fővárosok is képviseltetik magukat a fesztivál programján, így Rómából például az I Musici di Roma népszerű alakulata érkezik hozzánk, Vivaldi-koncertjét elnyűhetetlen slágerszámával, A négy évszakkal indítva (Nemzeti Hangversenyterem, március 24., fél nyolc). A 2011-12-es koncertévadban fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő olasz zenekar fellépésével párhuzamosan az Olasz Kultúrintézetben pedig igazi bécsi élmény, a Wiener Sängerknaben hangversenye kecsegtet - Caldarától Kodályig szemezgetve a kórusirodalomból (március 24., fél nyolc). A bécsi énekesfiúk nagy hírű kórusa valójában persze négy együttes, s hozzánk most a Mozart, Haydn, Bruckner, illetve Schubert nevét viselő divíziók legnagyobbika, a Schubert kórus jön el. Merthogy gyermekként, ugye, Schubertnek is volt némi köze a császárváros e nemes tradíciójához, amiként az énekesek seregét megmozgató egyházzenei alkotásokhoz is, ahogyan ennek egy nappal korábban ugyancsak a Régi Képviselőház épületében messze hangzó bizonyságát is vehetjük (március 23., fél nyolc). Ott ugyanis a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Schubert Esz-dúr miséjét fogja összepárosítani Zombola Péter Requiemének ősbemutatójával.

A fesztiválról természetesen idén sem hiányozhat a Bartók Béla születésnapját köszöntő Nemzeti Filharmonikusok programja, amelyen Kocsis Zoltánék ezúttal aSzegedi Kortárs Balett Fából faragott királyfi-produkcióját kísérik, s ezen az ünnepi estén még Stravinsky 1947-es Orpheusát is eltáncolja nekünk Juronics Tamás kompániája (Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc). S ha tán még ennyi jó koncert sem lenne elegendő számunkra, hát ezekben a napokban - a fesztiváltól immár függetlenül - kétszer is Christopher Hogwoodot köszönthetjük majd a Filharmóniai Társaság Zenekarának élén (operaház, március 25., tizenegy óra, ill. március 26., fél nyolc). A historikus mozgalom tudós kiválósága egynemű Mendelssohn-műsort készül dirigálni, első szám gyanánt a Victor Hugo művétől amúgy erősen idegenkedő komponista 1839-es Ruy Blas nyitányát választva.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.