mi a kotta?

A technikamilliomos

  • mi a kotta
  • 2018. szeptember 2.

Zene

„Bernstein Leonard jellemzéséhez már néhány ütem megadja az alapot. Szuggesztív és érdekes egyénisége, temperamentuma azonnal megragadja a zenekart és megnyeri a hallgatóságot. A kivételesen tehetséges fiatal dirigens ugyan még forrongásának korszakában van és ez nemcsak szertelen mozdulatain, hanem a külsőséges hatások kedvelésében, a megoldások bravúros felmutatásában is megnyilvánul. De ahogy Bartók Zene húros-, és ütőhangszerekre című igényes, nagyszerű művének megérezte, felépítette, megvilágította minden részét, az a virtuozitáson felül az ösztönös muzsikus, a fölényes intellektusú és lenyűgöző előadóművész rendkívüli produkciója.

Majdnem bűvészi mutatványként hatott, amint Ravel zongoraversenyét a zongora mellől vezette és elsőrendű pianista tudással játszotta. Schumann 2. szimfóniájában azzal lepett meg, hogy modern kompozíciók után a romantikának is eltalálta a színeit és hangulatát.”

A Szabadság nevű kommunista napilap zenekritikusa, a kiváló Péterfi István méltatta ily lelkesen és egyszersmind találóan 1948 májusában Leonard Bernstein első (és sokáig utolsó) budapesti fellépé-sét, és ezt a lelkesedést mind a többi magyar ítész is osztotta. A fiatal Bernstein (képünkön), akit egy másik egykorú kritikában technikamilliomosnak is elneveztek, csupán igen rövid időt töltött Budapesten, de ez idő alatt sikerült extra próbákra rávennie a Székesfővárosi Zenekart, a fergeteges sikerű koncert után pedig még örömzenélt is egyet Tátrai Vilmosékkal a Fészek Klubban, méghozzá Brahms f-moll zongoraötösét eljátszva. Az akkor egy csapásra szárba szökkent hazai Bernstein-kultusz most, hét évtized múltán, a születési centenáriumon is virul még, ahogyan erről az elkövetkező napokban a Margitszigeten is meggyőződhetünk majd. Ott a West Side Story és az annak szomszédságában komponált Bernstein-operett, a Candide részletei fognak megszólalni, a másik nagy amerikai komponista, a múlt héten hosszan emlegetett George Gershwin két slágerklasszikusa, vagy­is a Kék rapszódia meg az Egy amerikai Párizsban társaságában (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, augusztus 10., nyolc óra). Az izraeli Nimrod David Pfeffer által elvezényelendő koncerten ismét a nagy tehetségű Balog Józsefet találjuk majd a zongoránál, és vele meg Gershwinnel addig is lesz még egy találkozásunk. Most vasárnap ugyanis Balog és Szakcsi Lakatos Béla Gershwin-koncertre készül a Várkert Bazárban (augusztus 5., tizenegy óra).

Egyebekben leginkább templomi és orgonakon­certek várnak reánk a fővárosban, a Mátyás-templomban csakúgy, mint a pesti oldalon, a belvárosi Szent Mihályban vagy éppen a Szent István-bazilikában. Ezek sorából, mindennemű felekezeti részrehajlás nélkül, mi most a budavári evangélikus templom vasárnapi eseményét ajánljuk külön is (augusztus 5., hat óra). Itt, Magyarország legnagyobb barokk orgonáján a jeles tudású Bán István játszik majd: kéz- és lábmunkájával a kihagyhatatlan Bach mellett, Dieterich Buxtehude, valamint két kismester, Johann Caspar Kerll és Vincent Lübeck műveit is fölzengetve.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.