mi a kotta?

A technikamilliomos

  • mi a kotta
  • 2018. szeptember 2.

Zene

„Bernstein Leonard jellemzéséhez már néhány ütem megadja az alapot. Szuggesztív és érdekes egyénisége, temperamentuma azonnal megragadja a zenekart és megnyeri a hallgatóságot. A kivételesen tehetséges fiatal dirigens ugyan még forrongásának korszakában van és ez nemcsak szertelen mozdulatain, hanem a külsőséges hatások kedvelésében, a megoldások bravúros felmutatásában is megnyilvánul. De ahogy Bartók Zene húros-, és ütőhangszerekre című igényes, nagyszerű művének megérezte, felépítette, megvilágította minden részét, az a virtuozitáson felül az ösztönös muzsikus, a fölényes intellektusú és lenyűgöző előadóművész rendkívüli produkciója.

Majdnem bűvészi mutatványként hatott, amint Ravel zongoraversenyét a zongora mellől vezette és elsőrendű pianista tudással játszotta. Schumann 2. szimfóniájában azzal lepett meg, hogy modern kompozíciók után a romantikának is eltalálta a színeit és hangulatát.”

A Szabadság nevű kommunista napilap zenekritikusa, a kiváló Péterfi István méltatta ily lelkesen és egyszersmind találóan 1948 májusában Leonard Bernstein első (és sokáig utolsó) budapesti fellépé-sét, és ezt a lelkesedést mind a többi magyar ítész is osztotta. A fiatal Bernstein (képünkön), akit egy másik egykorú kritikában technikamilliomosnak is elneveztek, csupán igen rövid időt töltött Budapesten, de ez idő alatt sikerült extra próbákra rávennie a Székesfővárosi Zenekart, a fergeteges sikerű koncert után pedig még örömzenélt is egyet Tátrai Vilmosékkal a Fészek Klubban, méghozzá Brahms f-moll zongoraötösét eljátszva. Az akkor egy csapásra szárba szökkent hazai Bernstein-kultusz most, hét évtized múltán, a születési centenáriumon is virul még, ahogyan erről az elkövetkező napokban a Margitszigeten is meggyőződhetünk majd. Ott a West Side Story és az annak szomszédságában komponált Bernstein-operett, a Candide részletei fognak megszólalni, a másik nagy amerikai komponista, a múlt héten hosszan emlegetett George Gershwin két slágerklasszikusa, vagy­is a Kék rapszódia meg az Egy amerikai Párizsban társaságában (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, augusztus 10., nyolc óra). Az izraeli Nimrod David Pfeffer által elvezényelendő koncerten ismét a nagy tehetségű Balog Józsefet találjuk majd a zongoránál, és vele meg Gershwinnel addig is lesz még egy találkozásunk. Most vasárnap ugyanis Balog és Szakcsi Lakatos Béla Gershwin-koncertre készül a Várkert Bazárban (augusztus 5., tizenegy óra).

Egyebekben leginkább templomi és orgonakon­certek várnak reánk a fővárosban, a Mátyás-templomban csakúgy, mint a pesti oldalon, a belvárosi Szent Mihályban vagy éppen a Szent István-bazilikában. Ezek sorából, mindennemű felekezeti részrehajlás nélkül, mi most a budavári evangélikus templom vasárnapi eseményét ajánljuk külön is (augusztus 5., hat óra). Itt, Magyarország legnagyobb barokk orgonáján a jeles tudású Bán István játszik majd: kéz- és lábmunkájával a kihagyhatatlan Bach mellett, Dieterich Buxtehude, valamint két kismester, Johann Caspar Kerll és Vincent Lübeck műveit is fölzengetve.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.