Nekrológ

A zongora gyilkosa

Jerry Lee Lewis (1935–2022)

Zene

1964-ben a Beatles volt a legnagyobb, de akkor még csak kevesen tudták, hogy Lennonék Nyugat-Németországból rajtoltak. Ezért a hamburgi Star Club ugyanúgy a popzene bölcsőjének tekinthető, mint Memphisben a Sun Records stúdiója a Union Avenue 706. szám alatt. Ahol nemcsak Elvis Presley, Johnny Cash, Carl Perkins és Roy Orbison rögzítette klasszikus lemezeit, de az a Jerry Lee Lewis is, aki csak boogie-woogie-t tudott zongorázni, ám azt gyilkos módra.

És igaz ugyan, hogy a Star Club nevének hallatán mindenkinek a Beatles ugrik be, de talán érdemes megjegyezni, hogy Jerry Lee Lewis is fellépett ott. Az 1964. április 5-i koncert felvétele pár hónappal később lemezen is megjelent. A Live At Star Club című album akkor nem sok vizet zavart, de ma már minden idők legjobb rock and roll albumának tartják, és nem ok nélkül.

De Lewis nemcsak a „beatlemánia” tetőzése, vagy a rockabilly elsorvadása miatt nem rúghatott labdába 1964-ben. Az ötvenes évek közepén indult páratlan karrierjének hamar befellegzett, miután 1958-ban kiderült, hogy összeházasodott 13 éves kuzinjával. Az énekes-zongorista a botrány kirobbanása után az amerikai rádiók és koncerthelyszínek feketelistájára került, és ezért is vállalt fellépéseket olyan „egzotikus” helyeken, amilyen Hamburg volt.

Származását tekintve viszont épp ő tűnik egzotikus alaknak, legalábbis, ha annak tekintjük David Lynch vagy a True Detective első évadjának hőseit. Jerry Lee Lewis a „Mély Délről” érkezett, a Louisiana és Mississippi állam határán fekvő kisvárosban, Ferrydayben született 1935. szeptember 29-én. Szülei szegénységben éltek, lakásukban nem volt sem víz, sem áram, egyetlen vagyontárgyuk egy kurblis lemezjátszó volt. Apja italra és lemezekre költötte a pénzt, a családot a rokonok és a helyi keresztény gyülekezet támogatta. Jerry Lee erőszak és tragédiák közepette nőtt fel, így akár szimbolikusnak is tekinthető az az epizód, hogy miután nyolcéves öccsét halálra gázolta egy részeg sofőr, apja megbilincselve, rendőri kísértettel vehetett csak részt a temetésen.

Az ifjú Lewis előtt két út állt, az egyik a börtönbe, a másik a templomba vezetett. Prédikátor szeretett volna lenni, de a templomi billentyűs hangszer még jobban megbabonázta. Autodidaktaként kezdett játszani rajta, és első mutatványával, a Stille Nacht boogie-woogie változatával egyszerre nyűgözte le és borzasztotta el gyülekezetét. Első zenekarát két unokatestvérével alapította 1950 körül – Mickey Gilley countryénekesként, Jimmy Swaggart pedig teleevangelistaként futott be a hatvanas években –, countrydalokat, gospelt adtak elő, és persze boogie-woogie-t.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.