A nép ópiuma: Ördög tudja (Juszt László műsora)

  • Pálos György
  • 2003. október 30.

Zene

Csütörtök esténként főműsoridőben jelentkezik A tévé ügyvédje, más néven a megoldások show-ja. Jómagam, a nézők százezreivel, izgatottan várom a kezdést, mert a műsort beharangozó szpot szerint Juszt úr velünk, a nézőkkel együtt készíti az adást. Menő médiakutatók szerint az ilyen kijelentések mögött általában interaktív műsorkészítés esete forog fenn, s lám, igazuk is van, nemhiába tiszteljük a médiaelméletek avatott pápáit. Igen, A tévé ügyvédje élő, azaz egyenes adásban készített műsor, ami annyit tesz, hogy az összes többi élőnek mondott programmal szemben itt valóban egyenesben, a szemünk előtt bomlik ki a cselekmény. S aki már hallott ezt-azt a Magyar Televízió sanyarú technikai felszereltségéről, kellemesen csalódik, hiszen viszonylag flottul, zavarmentesen halad előre az adás, nincsenek kép- és hanghibák, s a bejátszások is időben startolnak.
Csütörtök esténként főműsoridőben jelentkezik A tévé ügyvédje, más néven a megoldások show-ja. Jómagam, a nézők százezreivel, izgatottan várom a kezdést, mert a műsort beharangozó szpot szerint Juszt úr velünk, a nézőkkel együtt készíti az adást. Menő médiakutatók szerint az ilyen kijelentések mögött általában interaktív műsorkészítés esete forog fenn, s lám, igazuk is van, nemhiába tiszteljük a médiaelméletek avatott pápáit. Igen, A tévé ügyvédje élő, azaz egyenes adásban készített műsor, ami annyit tesz, hogy az összes többi élőnek mondott programmal szemben itt valóban egyenesben, a szemünk előtt bomlik ki a cselekmény. S aki már hallott ezt-azt a Magyar Televízió sanyarú technikai felszereltségéről, kellemesen csalódik, hiszen viszonylag flottul, zavarmentesen halad előre az adás, nincsenek kép- és hanghibák, s a bejátszások is időben startolnak.

A műsor kettéosztott stúdióban játszódik, egyik felén egy kék színű, hangszigetelt kalicka, ahol fiatal kollégák lógnak a telefonon, a másikban a porond, amit körülül a nagyérdemű, aki még nálunk is élőbben élvezheti a megoldások show-ját. A modernista főcím után

a kék szalonban

kezdünk, ahol a műsorvezető egyenként bemutatja azokat a személyeket, akik már a kezdet kezdetén bőszen kommunikálnak telefonkészülékük segítségével, még felpillantani sincs idejük, annyira lefoglalja őket az a sok témavázlat, kérés, megkeresés, amit mi, nézők Juszt ügyvéd úrnak felajánlunk. Ezután a műsorvezetővel együtt belépünk a "küzdőtérre", a tulajdonképpeni stúdióba, amit az ottani nézők meglepően diszkrét tapssal honorálnak, nincs fölpattanásos őrjöngés, eksztatikus ováció. A stúdió egyébként szép színes, sok benne a piros meg a narancs, amit jól kiegészít a csillogó fekete pévécépadló, de nekem az óriás méretű sárga keretes monitor a kedvencem.

A tévé ügyvédje abból a nem alaptalan feltételezésből indul ki, hogy a média hatalom, s ebből adódóan könnyebben tud utánajárni bizonyos elintézetlen ügyeknek. Amiből van persze bőven: engedély nélkül épült, eladásra kínált házaktól a mozgássérültek számára készült emelőszerkezetig, amit a rászorultak csak tanfolyam elvégzése után használhatnak. Vagy mi a helyzet a műtőben mobiltelefonáló orvossal, vagy akár az ilyen esetekre szakosodott ügyvéddel, akit az orvosi kamara elmarasztal? Az ilyen és ehhez hasonló

apró-cseprőnek tűnő témák

jól megférnek nagyobb horderejű társaikkal (földhivatali korrupció, gyanús ügyészi eljárás...), s noha logikai láncolatot nem alkotnak, mégis "gurul" az adás. Köszönhető mindez annak, hogy az egyes bejátszások meglepően informatívak, igen sok tényfeltáró újságírásra utaló megnyilvánulást fedezhetünk fel, s nem kizárólag arról a moralizáló felvetésről van szó, hogy csúnya dolog-e, ha átverjük embertársainkat. A stúdióba meghívott vendégek többsége egyenesen válaszol a feltett kérdésre, s nem nagymonologizál kedvenc mikrofonállványának. Nem állítom, hogy a műsort lélegzet-visszafojtva ültem végig, s hogy gondolataim nem kalandoztak el néha-néha (eszembe jutott például az Ügyvédek című sorozat is), pusztán annyit szerettem volna megjegyezni, hogy a közszolgálati televízió egy átlagos, nézhető közszolgálati műsort sugároz csütörtökönként, főműsoridőben.

A tévé ügyvédje legpolemikusabb eleme maga a műsorvezető, Juszt László, akinek személye tradicionálisan megosztja a nézők millióit: vagy rajonganak érte, vagy ki nem állhatják. Jelen esetben tartózkodnék attól, szidjam vagy dicsőítsem, pusztán megjegyezném, hogy nem kezicsókolomozik többé, amitől korábban reflexből kikapcsoltam a tévét. Juszt úr visszafogott hangnemben tereli nyáját, nem veszi el a szót vendégeitől, ravaszkásan, néha sokatmondóan mosolyog, amitől fel-felsejlik egyik korábbi, igen problematikus próbálkozása, a Szabad száj című televíziós szörnyedelem, de mindaz már a múlté, új korszak új imázsával van dolgunk. Juszt úr bennfentes és ironikus arckifejezéséről nekem inkább az ördög ügyvédje kifejezés ugrik be, határozottan van benne valami Luciferből.

A legutóbbi adás egyik húzó témájának harangozta be Juszt úr a reggeli ital kontra tej című problémakört, ami szerinte igen nagy indulatokat fog kavarni a jövőben, bár az adás maga nem igazolta a várakozásaimat. Megtudtam ugyanis, szakértőtől első kézből, hogy a Reggeli ital és a Tej nem egy és ugyanazon élelmiszer megjelölésére alkotott szavaink, bár bevallom, gyanakodtam minderre korábban is, sőt, többször kezdeményeztem ilyen irányú szakmai beszélgetést feleségemmel hét végi bevásárlás kapcsán. A nézői reakciók azonban nem engem erősítettek meg, mert a ketrecbe zárt telefonáló szerkesztők szerint a többséget tényleg ez a kérdés izgatta leginkább, ehhez szóltak hozzá a legtöbben. Még az Európai Unió és a magyar identitásvesztés veszélyeinek kérdéskörére is ráfutott a műsor, kiderült ugyanis, hogy a csatlakozás után le kell mondanunk a nemzeti konszenzust élvező 2,8-as zsírtartalmú tejtermékünkről, helyette csak az előírásoknak megfelelő 1,5-es vagy (óh, borzalom!) 3,6-es között válogathatunk. Ennyit a csatlakozásról.

Figyeljünk oda egymásra, figyeljenek oda, hogy ne hagyják magukat becsapni, átverni, átejteni, mi is figyelünk mindenre... ezekkel a szép humanista gondolatokkal búcsúzik általában a megoldások show-jának műsorvezetője, a magam részéről teljesen egyetértek.

Pálos György

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.