Lemez

Alexis Weissenberg: Goldberg-variációk

  • - csk -
  • 2019. augusztus 25.

Zene

Vannak jelentős zongoristák, akiknek művészete nem vált széles körben kedveltté a magyar zenehallgatók között, legfeljebb a szakma szűkebb köreiben ismert. Ilyen Rosalyn Tureck, Maria Jugyina. De említhetünk férfit is: Alexis Weissenberg (1929–2012) Magyarországon hasonlóképpen ismeretlen.

Vannak jelentős zongoristák, akiknek művészete nem vált széles körben kedveltté a magyar zenehallgatók között, legfeljebb a szakma szűkebb köreiben ismert. Ilyen Rosalyn Tureck, Maria Jugyina. De említhetünk férfit is: Alexis Weissenberg (1929–2012) Magyarországon hasonlóképpen ismeretlen. Közös hármukban, hogy mind felvételt készítettek a Goldberg-variációkból. A Bulgáriában született zsidó zongoravirtuóz tizenkét évesen egy zenerajongó német katona jóvoltából szökhetett meg egy náci koncentrációs táborból. Felnőttként Karajan kedvence lett: a karmester korának egyik legnagyobb zongoristáját vélte felfedezni benne. Bach-felvétele 1982-ből származik, és mindenben ellentmond Glenn Gould akkor már meghatározó koncepciójának – de a historizmus elveinek is. Vérbeli virtuóz-romantikus értelmezés, igaz, kristályos zongorafaktúrával, és olyan rubatókkal, amelyek végső soron közel állnak a korhű iskola által hirdetett eszményekhez. Szenvedélyes, reprezentatív, zabolátlan játék – hallatán Bach ortodox hívei a hajukat tépik. A nagy kritikustól, Fodor Gézától sok mindent tanulhattak kollégái, a többi közt azt, hogy ne a saját elvárásainkkal közelítsünk egy interpretációhoz, hanem próbáljuk megérteni a művészi szándékot, arra keresve választ, hogy a produkció a saját paradigmájában érvényes-e. Ha ezzel a nyitottsággal fordulunk Weissenberg Bach-zongorázása felé, azt mondhatjuk: lenyűgöző. Ezt a lemezt azok hallgassák, akik szeretnek egy alkotást többféle nézőpontból szemlélni. Akik nem hiszik, hogy csak egyféle „művészi igazság” létezhet.

EMI Classics/Warner Classics, 2019


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.