Lemez

Álomépítők

James Ferraro: Far Side Virtual; Oneohtrix Point Never: Replica

  • Kovács Marcell
  • 2011. december 24.

Zene

Az ébrenlét és az álom határán jelentkező kába, látomásos tudatállapotra utalva a hipnagóg pop nevet adta két éve a Wire-ben közölt cikkében David Keenan annak az akkoriban felbukkant új zenei áramlatnak, amely a pszichedelikus elektronika eszköztárával kísérelte meg előhívni a nosztalgia ködfüggönyén keresztül a gyermekkor emlékfoszlányait. Ez nagyjából egybeesett a 80-as évek iránti nosztalgia megjelenésével, azzal az aktuális divattal, aminek a szintipop újjáéledését, aSuper 8-at, a Drive filmzenéjét vagy a Nike Vissza a jövőbe cipőit is köszönhetjük. A hipnagóg pop része is ennek a nosztalgikus divatnak, meg nem is. Valójában nem a 80-as évek dauerolt, celofánhangzású világa érdekli, hanem az az érzés, ami ezt a generációt a nyolcvanas évekbe visszacsábítja. Nem a Human League és a Scritti Politti jelentik számára a viszonyítási pontot, hanem a kollektív tudatalatti olyan megkerülhetetlen emlékkövei, mint a Beverly Hills-i zsaru vagy a Miami Vice zenéjének dallamai. Nem véletlen, hogy hang és kép szorosan összetartozik Hipnagógiában.

 


 

Keenan cikkéből sütött a kritikusi kényszer, hogy a tapasztalt új jelenséget fontossága felnagyításával mozgalomként tüntesse fel, és saját elnevezésével rögtön le is védje. Sokan idézték, még többen bírálták, de vitathatatlan, hogy az elmúlt évek egyik meghatározó zenei témájú írásáról van szó, amit az is bizonyít, hogy a bemutatott zenészek a kísérleti elektronika hermetikus világának hőseiből a divatlapok és a menő blogok ünnepelt figuráivá váltak.

A két főszereplő, James Ferraro és Daniel Lopatin (képünkön) is új albummal jelentkezett a közelmúltban. Mindketten izgalmas új irányba indultak, amelynek eredménye mérföldkő lehet nemcsak saját alkotói pályájukon, de a kába elektronika - hívhatjuk hipnagóg popnak, chill wave-nek vagy bármi másnak - világában is.

Ferraro esetében az izgalmas új irány nem sokat mond, hiszen az ijesztően termékeny New York-i előszeretettel váltogatja a stílusokat. Idegtépő elektroricsaj, bizsergető morajzene, érzelmes szintetikus blues és harsány, neonszínű szintirock egyaránt belefér nála a képbe. Sosem volt a nyolcvanas évek rabja, inkább megrögzött pop-artista, aki most éppen mintha egy alternatív valóságot kínáló játék szereplőjének képzelné magát. Azt játssza, hogy zeneszerző a foglalkozása aSecond Life-ban. A Far Side Virtual a szoftverszignálok és a mobilcsengőhangok bűvöletében született. Ferraro a szándékosan egyszerű eszközökkel hihetetlenül gazdag, szellemes és önmagához képest meglepően befogadható zenét hozott létre. Helyenként mintha egy bizarr, telefonokra írt szimfóniát hallanánk szimulált rézfúvósokkal, vonósokkal, hol szitárt, hol pánsípot utánzó játékszintivel és fapados dobgép-hangzással. Egyszerre ünnepli és gúnyolja a virtualitás drogját. Ahogyan egy újabb keletű interjúban elmondta, azt a meghitt, szívélyes hangulatot próbálta megteremteni, amit egy Apple-üzletbe lépve a fotocellás ajtó köszöntődallamának csilingelése hallatán érez az ember.

Ferraro pimasz provokatőr, Lopatin inkább lírikus alkat. A hipnagóg pop esszenciája az a korábbi videója, amelyben Chris de Burgh robotként ismételgeti a "there's nobody here" sort valamelyik szirupos slágeréből, miközben a kezdetleges digitális animáció felhőkarcolók között kígyózó autósztrádát mutat az éjszakában. A megható, 80-as évekből származó összetevők ellenére száz százalékig mai élmény. Joel Forddal közös duójában Lopatin a nyolcvanas évek szintipopjának szenteli magát, Oneohtrix Point Never néven publikált szólómunkája azonban nem egyszerű múltba nézés. Korábbi albumai, a gyűjteményes Rifts és a tavalyi Returnal napjaink elektronikus zenéjének kiemelkedő alkotásai. A Replicán mintha szabadulni akarna az érzelmes billentyűvarázsló bélyegétől. A sokrétegű analóg szintiszőnyeget szanaszét tördelt hangzások hasogatják fel, a finom zongorafutamokat szilaj törzsi ritmusok, vaskos hiphopütemek roncsolják. Megrázó homogenitásuk révén a korábbi lemezek hatásosabbak voltak, a Replica bátorsága éppen abban rejlik, hogy az andalító, melankolikus kábulatba beengedi a rémálmok lidérceit - és velük a valóságot.

Hippos In Tanks, 2011; Mexican Summer/Software, 2011

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.