Koncert

Anja Harteros

Zene

Anja Harteros nagy énekesnő, operai világsztár – és antidíva: a félig görög, félig német szoprán első budapesti fellépésén igazán érzékletessé vált ez a sajátos képlet. Az alig kétórás, s a ráadással együtt is mindössze hét áriát tartalmazó program során a dús hajzuhatagú énekesnő jószerint minden dívaziccert kihagyott, még csak kisestélyit se váltott a koncert szünetében. A tartózkodó pódiumlényű Harteros „csupán” énekelt: bámulatos technikát bizonyítva, eszményi pianókat hallatva, egy angyal hangján. A szoprán, akinek legelső Verdi-szólama egykor a Mennyei hang volt a Don Carlosból, valóban különösen hivatott a fohász, a könyörgés lelkiállapotának megszólaltatására, s egyúttal az álom és a túlvilág felé mindig nyitott melankólia kiéneklésére. S teszi ezt minden szépelgés nélkül, legfeljebb tán egy egészen halvány (és rég bensővé tett) Callas-hatást megsejtetve a hallgatóval.

A második részt nyitó és záró két Verdi-szám, vagyis Aida első felvonásbeli, illetve a végzet hatalmától sújtott Leonóra negyedik felvonásbeli áriája ilyesformán minden slágerszámi manírjától megtisztulva, a női lét legbensőbb titkait, valamint Harteros énekszavának halálköltészetét feltárva szólt hozzánk. Ezek az áriák még a helyenként meglepően tartózkodó, s Harteros valós rangját talán csak vonakodva felismerő budapesti közönség számára is meggyőzőnek és valódi ovációra érdemesíthetőnek bizonyultak. A melankolikus, sőt pántragikus hangulat uralmát végül csak az egyetlen ráadásszám törte meg: Harteros búcsúzóul Suzel derűs-lírai „virágáriáját” énekelte a Fritz barátunk című, itthon jobbára ismeretlen Mascagni-operából. No és persze árnyalta valamelyest az est hangulatát a Pannon Filharmonikusok több nyitánya és közzenéje is, mely számok lelkiismeretesen és ápolt hangzással töltötték ki az egy-egy ária közé menetrendszerűen beiktatott énekesi távollét perceit.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 29.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."