Koncert

Anja Harteros

Zene

Anja Harteros nagy énekesnő, operai világsztár – és antidíva: a félig görög, félig német szoprán első budapesti fellépésén igazán érzékletessé vált ez a sajátos képlet. Az alig kétórás, s a ráadással együtt is mindössze hét áriát tartalmazó program során a dús hajzuhatagú énekesnő jószerint minden dívaziccert kihagyott, még csak kisestélyit se váltott a koncert szünetében. A tartózkodó pódiumlényű Harteros „csupán” énekelt: bámulatos technikát bizonyítva, eszményi pianókat hallatva, egy angyal hangján. A szoprán, akinek legelső Verdi-szólama egykor a Mennyei hang volt a Don Carlosból, valóban különösen hivatott a fohász, a könyörgés lelkiállapotának megszólaltatására, s egyúttal az álom és a túlvilág felé mindig nyitott melankólia kiéneklésére. S teszi ezt minden szépelgés nélkül, legfeljebb tán egy egészen halvány (és rég bensővé tett) Callas-hatást megsejtetve a hallgatóval.

A második részt nyitó és záró két Verdi-szám, vagyis Aida első felvonásbeli, illetve a végzet hatalmától sújtott Leonóra negyedik felvonásbeli áriája ilyesformán minden slágerszámi manírjától megtisztulva, a női lét legbensőbb titkait, valamint Harteros énekszavának halálköltészetét feltárva szólt hozzánk. Ezek az áriák még a helyenként meglepően tartózkodó, s Harteros valós rangját talán csak vonakodva felismerő budapesti közönség számára is meggyőzőnek és valódi ovációra érdemesíthetőnek bizonyultak. A melankolikus, sőt pántragikus hangulat uralmát végül csak az egyetlen ráadásszám törte meg: Harteros búcsúzóul Suzel derűs-lírai „virágáriáját” énekelte a Fritz barátunk című, itthon jobbára ismeretlen Mascagni-operából. No és persze árnyalta valamelyest az est hangulatát a Pannon Filharmonikusok több nyitánya és közzenéje is, mely számok lelkiismeretesen és ápolt hangzással töltötték ki az egy-egy ária közé menetrendszerűen beiktatott énekesi távollét perceit.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 29.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.