Apokalipszis mindig - Nine Inch Nails: Hesitation Marks

Zene

Senki nem vette igazán komolyan a Nine Inch Nails leállását 2009-ben, és a legtöbben meg voltak róla győződve, hogy a kreatív értelemben egyszemélyesnek tekinthető zenekar előbb fog visszatérni, mint utóbb. Még akkor is, ha Trent Reznor, a zenekar vezére nekiállt közben díjnyertes filmzenéket csinálni David Finchernek, és még egy How To Destroy Angels nevű új projektet is beindított újdonsült felesége, valamint a megbízható kollaborátor, Atticus Ross oldalán. Közben viszont mindenki a régi együttesre vágyott, mert hát hiába sikerültek korrektül az egyéb produkciók, azért nem értek fel Reznor mester kilencvenes, illetve kétezres évekbeli munkáihoz. Másrészt úgy lehet lemérni egy zenekar jelentőségét, hogy ha pihenőre vonul, akkor mennyire hiányzik. A Nine Inch Nails hiányzott.

false

Eredetileg úgy volt, hogy Reznor összeeszkábál egy vagy két új dalt egy tervezett válogatáslemezhez, de végül annyira dőltek belőle az ötletek, hogy összejött egy egész albumnyi. Meglepő módon több dalban közreműködik a Fleetwood Mac veteránja, Lindsey Buckingham, ami pedig az irányvonalat illeti, a legtöbben az 1994-es csúcsműhöz, a Downward Spiralhoz hasonlítják a lemezt, így aki azt hiszi, hogy Reznornak már nem dúl apokalipszis a lelkében, az téved - de már a lemezcím is árulkodó: azokat a sebeket hívják ugyanis hesitation marknak, amiket az öngyilkosjelöltek ejtenek magukon.

A lemezt két instrumentális apróság fogja közre, ami pedig ezek között van, azért megérte kivárni ezt az öt évet. A Came Back Haunted parádés visszatérés több okból is: egyrészt már a címe megadja az alaphangot, másrészt a David Lynch-rendezte klipje kellően hipnotikus, harmadrészt szerepel benne az ars poeticának tekinthető "I am not who I used to be" sor, negyedrészt meg - csakis Nine Inch Nails-kereteken belül értve - egész jó kis sláger. De ha már a slágereknél tartunk: a lemez közepén Reznor két dal erejéig ezen a területen még messzebb megy. A Cure-féle Just Like Heavent is megidéző Everything már-már pofátlanul jókedvű, az ezt követő Satellite pedig olyan, mintha Prince csinálna filmzenét egy nukleáris holokauszthoz. A Running paranoiás dzsoggingolás, a Find My Way megmutatja, hogy a NIN hogyan értelmezi a triphopot, azt meg ki gondolta volna, hogy egyszer náluk még egy szaxofon is megszólal (konkrétan a While I'm Still Here-ben)?

A Hesitation Marks kulcsdala viszont az I Would For You, és nem azért, mert ez a legjobb, hanem mert szerepel benne a zenekar védjegyszerű húzása (elektronikus gitáros zúzás elhal - vészjósló, disszonáns zongorázás kezdődik), és mert irányvonalat mutathat a Nine Inch Nailsnek. Amit hallunk, akár az indusztriális rockzene AOR-változata is lehet, de ez így leírva persze sokkal rosszabbnak tűnhet, mint amilyen valójában. Azért fura lesz Reznort megöregedni látni, de most még nem ez a lényeg, hanem hogy megint él a Nine Inch Nails, akikkel sokkal elviselhetőbb az apokalipszis.

Sony, 2013


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.