Apropó nélkül - Vecsernyés János: Emelet (film)

  • - szerbh -
  • 2007. január 18.

Zene

Kertész Imre 1975-ös Detektívtörténete egy fiktív latin-amerikai diktatúrában játszódó história: a Rákosi- és Kádár-kor tapasztalatainak kódolt, elkeseredett jegyzőkönyve. A kisregény elhallgatásai, fikcionáltsága, talán épp a vázlatossága, erős elnagyoltsága miatt tűnhetett ideális filmes alapanyagnak.

Kertész Imre 1975-ös Detektívtörténete egy fiktív latin-amerikai diktatúrában játszódó história: a Rákosi- és Kádár-kor tapasztalatainak kódolt, elkeseredett jegyzőkönyve. A kisregény elhallgatásai, fikcionáltsága, talán épp a vázlatossága, erős elnagyoltsága miatt tűnhetett ideális filmes alapanyagnak.

A gazdag Hoffmann fia (Haumann Máté) neuraszténiás; romantikus szabadságvágya rendre depressziós rohamokba viszi. Kapcsolata szüleivel felületes, apja (Haumann Péter) a közös vacsorák alkalmával történetekkel, receptekkel tölti meg a közéjük dermedt csendet. Az anya (Takács Kati) akarat és vágy nélküli, szigorúan leszabályozott személyiség. A diktatúrában (ahol ráadásul "Emelet" néven titkosrendőrség is működik) végzetes lehet minden félreértés...

Sokatmondó, hogy Vecsernyés mit tartott meg és mit írt át (Háy János segítségével). A filmben a politikai elnyomás kevésbé fontos és kidolgozott, ami aktualitás híján talán érthető is - de hogy az antiszemita részek miért maradtak ki? Talán félrevinnének? A vásznon hangsúlyos hedonisztikus részek - evés, ivás, receptmesélés - viszont a könyvből hiányoznak. A (kamera mögül érkező) rendező talán a gazdagok steril világában érezte megtalálni azt a fojtó légkörű, szabadság- és érzelemhiányos légkört, ami a diktatúrára hasonlít. Lajos Tamás operatőr (olykor túlságosan is) artisztikus, némileg bágyadt világot teremtett, mindenre rájön egy szürke réteg: a titkosrendőrök egyeningjei, az öltözőszekrények, a jólét tárgyi megjelenése, azaz minden egyforma lesz - ritka sikerült képi transzformációja ez (pl.) a Kádár-kornak. A kis mélységélességű képek vaksága, homálya beszorítja, fullasztja a nézőt. Amivel már inkább gond van, az a két Haumann - az idősebb tetszelgő, eszköztelennek nem nevezhető stílusa felbontja az egységes figurát: szinte jelenetről jelenetre (néha jeleneten belül is) más és más. Így pár szép pillanat mellett egy erősen heterogén figurát kapunk. Haumann Máté ellenben súlytalan, a könyvben oly hangsúlyos "gyűlölöm"-ökben tobzódó kvázimonológot épp csak elhadarja. Csak a rendőrfigurák (Csuja Imre, Iglódi István, Fekete Ernő) jók.

Az Emelet apropó nélküli, a szabadság és rabság kérdéseiről nem akar vagy nem tud beszélni, az egyéni drámák pedig kellő erély híján szétaprózódnak benne.

A HungariCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."