Anna Netrebko és az ukrajnai háború

Az asszony ingatag

Zene

A világ nemrégiben még első számú szopránénekesnője nehezen tudja lemosni magáról a „Putyin dívája” címkét, pedig majdnem mindent megtesz érte. Most éppen a New York-i Metropolitannel áll perben, és még az is lehet, hogy nyerni fog.

„Rengeteg zenészbarátom van Donyeckben, akikkel sokat leveleztünk, és elmondták, hogy a színház, amely számukra szent, megrongálódott. Elhatároztam, hogy segíteni fogok, amiben csak tudok. Szerintem ez a helyes, mert a művészet átsegít minden helyzeten” – nyilatkozta az orosz származású díva, Anna Netrebko 2014 decemberében, miután elkészült karrierjének legvitatottabb fotója. Ezen Novorosszija – a két szakadár „népköztársaság”, Donyeck és Luhanszk koalíciójának – zászlajával és Oleg Carjov szeparatista politikussal látható alig néhány hónappal azután, hogy az oroszbarát megmozdulások fegyveres konfliktussá eszkalálódtak Donyeckben és Luhanszkban. A mellette álló Carjovról ma már azt is tudjuk, hogy Putyin köreiben Ukrajna sikeres lerohanása esetén a neve felmerült a bábkormány lehetséges irányítójaként. Az énekesnő nyilatkozatai alapján úgy tűnhet, sem ezzel, sem mással nem volt képben: „Nem tudtam a zászlóról, teljesen váratlanul ért. Először nem ismertem fel, és csak később eszméltem rá, hogy mi volt az” – mondta kilenc évvel ezelőtt, miután a fényképből kisebb botrány kerekedett.

Netrebko nyilatkozata ékes példája annak is, miként tettetik magukat vaknak a politikai kérdésekkel kapcsolatban olyan művészek, akik szeretnék megőrizni kiváltságaikat a világ nyugati és keleti felén egyaránt. Nem csak nálunk megszokott, hogy ismert művészek büszkén mondják mikrofonba álnaiv békepártiságukat, és azok száma sem elenyésző, akik ennél is sokkal határozottabban tettek hitet Putyin rendszere mellett. Gyenyisz Macujev amerikai koncertjei előtt rendszeresek voltak a demonstrációk, a zongoraművész ugyanis nyíltan támogatta a Krím félsziget annektálását. Valerij Gergijev nem volt rest vezényelni az oroszok által megszállt szíriai Palmürában és a Dél-Oszétiában tartott protokoll­eseményeken, és megkötötte a saját alkuit, hogy a Mariinszkij Színház főigazgatója maradhasson. Csak 2022 márciusában rúgták ki a Münchner Philharmoniker éléről, ahol zeneigazgató volt, és a milánói Scala, a svájci Verbier Festival és az edinburgh-i Fringe fesztivál is megszakította vele a kapcsolatot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.