Anna Netrebko és az ukrajnai háború

Az asszony ingatag

Zene

A világ nemrégiben még első számú szopránénekesnője nehezen tudja lemosni magáról a „Putyin dívája” címkét, pedig majdnem mindent megtesz érte. Most éppen a New York-i Metropolitannel áll perben, és még az is lehet, hogy nyerni fog.

„Rengeteg zenészbarátom van Donyeckben, akikkel sokat leveleztünk, és elmondták, hogy a színház, amely számukra szent, megrongálódott. Elhatároztam, hogy segíteni fogok, amiben csak tudok. Szerintem ez a helyes, mert a művészet átsegít minden helyzeten” – nyilatkozta az orosz származású díva, Anna Netrebko 2014 decemberében, miután elkészült karrierjének legvitatottabb fotója. Ezen Novorosszija – a két szakadár „népköztársaság”, Donyeck és Luhanszk koalíciójának – zászlajával és Oleg Carjov szeparatista politikussal látható alig néhány hónappal azután, hogy az oroszbarát megmozdulások fegyveres konfliktussá eszkalálódtak Donyeckben és Luhanszkban. A mellette álló Carjovról ma már azt is tudjuk, hogy Putyin köreiben Ukrajna sikeres lerohanása esetén a neve felmerült a bábkormány lehetséges irányítójaként. Az énekesnő nyilatkozatai alapján úgy tűnhet, sem ezzel, sem mással nem volt képben: „Nem tudtam a zászlóról, teljesen váratlanul ért. Először nem ismertem fel, és csak később eszméltem rá, hogy mi volt az” – mondta kilenc évvel ezelőtt, miután a fényképből kisebb botrány kerekedett.

Netrebko nyilatkozata ékes példája annak is, miként tettetik magukat vaknak a politikai kérdésekkel kapcsolatban olyan művészek, akik szeretnék megőrizni kiváltságaikat a világ nyugati és keleti felén egyaránt. Nem csak nálunk megszokott, hogy ismert művészek büszkén mondják mikrofonba álnaiv békepártiságukat, és azok száma sem elenyésző, akik ennél is sokkal határozottabban tettek hitet Putyin rendszere mellett. Gyenyisz Macujev amerikai koncertjei előtt rendszeresek voltak a demonstrációk, a zongoraművész ugyanis nyíltan támogatta a Krím félsziget annektálását. Valerij Gergijev nem volt rest vezényelni az oroszok által megszállt szíriai Palmürában és a Dél-Oszétiában tartott protokoll­eseményeken, és megkötötte a saját alkuit, hogy a Mariinszkij Színház főigazgatója maradhasson. Csak 2022 márciusában rúgták ki a Münchner Philharmoniker éléről, ahol zeneigazgató volt, és a milánói Scala, a svájci Verbier Festival és az edinburgh-i Fringe fesztivál is megszakította vele a kapcsolatot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.