Interjú

„Ismét nyugodtan lehetünk rosszkedvűek”

Yannis Philippakis énekes-gitáros

Zene

Először úgy volt, hogy Jimmy Smith gitáros áll a Narancs rendelkezésére, majd Jack Bevan dobost ígérték, de ő a szállodájában volt az interjúk idején.

Nem is alakulhatott volna jobban, ugyanis végül a Foals frontemberével, a görög származású Yannis Philippakisszal ültünk le beszélgetni, aki rettenetes jetlagje ellenére igyekezett készségesen válaszolni a kérdéseinkre.

*

Magyar Narancs: Mindegyik Foals-lemez erőteljesen más, mint az előző, és ez különösen igaz a Life Is Yours című legutóbbi albumotokra, amely egy táncosabb feel-good anyag lett, sok szintetizátorral. Kitől indult ez az ötlet a zenekarban?

Yannis Philippakis: Ez az első lemezünk, amelyet trióként készítettünk. Üresek voltak az utcák a pandémia alatt, és a dalok jelentős részét télen írtuk, amikor végképp minden zordnak és sivárnak tűnt. Igencsak depresszív közegben dolgoztunk, és fogalmunk sem volt, hogy mikor fordulhatnak jobbra a dolgok. Amolyan természetes reakció volt a részünkről, hogy nekiálltunk táncosabb zenéket írni; azzal a céllal, hogy vágyódást fejezzenek ki a jobb élet iránt. Volt olyan köztünk, aki szerette volna az akkori sötétséget a dalokban is kifejezni, de miután már megvolt az anyag kb. 30 százaléka, érdekes módon lehetett érezni, hogy ez vidámabb lemez lesz. Utána pedig már nem akartunk ezen változtatni. Egyébként nem hinném, hogy valaha csinálnánk még egy ilyen albumot.

MN: Épp meg akartam kérdezni, hogy ez most csak egy fázis nálatok, vagy maradtok ezen az irányvonalon…

YP: Nem maradunk, mégpedig azért nem, mert a Life Is Yours annyira az elmúlt két-három évre reflektál, hogy nem is lehet mást hozzákötni. Számunkra ezeket a dalokat nem lehet nem elvonatkoztatni a Covid kontextusától. Azt a vágyunkat fejezik ki, hogy legyen újra élő zene, nyissanak ki a klubok, és térjen vissza az élet az utcákra. A lemez azt sugallja, hogy jól akarjuk érezni magunkat, és szeretnénk ismét normálisan ápolni a kapcsolatainkat. Azóta kezdünk visszarázódni egy normális kerékvágásba, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy ezentúl ismét nyugodtan lehetünk rosszkedvűek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.