Nekrológ

Az egyetlen, téves út

Szofija Gubajdulina (1931–2025)

Zene

„Meg vagyok róla győződve, hogy a művészet bölcsője a vallás” – idézhetjük Szofija Gubajdulinát, ha a zenéje lényegét akarjuk megragadni.

Nem lepődünk meg, ha ilyen ars poeticát középkori énekek költőitől vagy a vatikáni kóruskomponistáktól hallunk, de a szovjet zeneszerzőt sem lehet méltatni anélkül, hogy Istenbe és a misztikusba vetett hitéről nem szólnánk. Nem voltak követői, nem alapított iskolát, a szovjet kultúrpolitika szerint „téves úton” járt, a nyugatiak pedig olykor csupán egzotikumként figyelték lelki gyötrelmeit. De vitathatatlanul olyan alkotó volt, aki áthidalta a Palestrina, Gesualdo vagy Bach zenéjét napjainktól elválasztó történelmi és eszmei távolságot.

Csisztopolban, Tatárföldön született, apja földmérő volt, anyja tanár, akiktől hamar megtanulta, hogy a hitét titkolni kell. Ötévesen Bach, Mozart, Beethoven műveivel ismerkedett, és kezdettől nem tudta elválasztani a hangok univerzumát a spiritualitástól. A konzervatóriumban egyedül Bartókot nem tiltották be a modernek közül, Sztravinszkij vagy Cage kottáit viszont csak kézen-közön adhatták egymásnak a jövő komponistái. Gubajdulina megpróbált beilleszkedni, de a Sztálin-ösztöndíj, a tagság a szovjet zeneszerzőegyletben, továbbá a remény, hogy a véres diktátor halála után türelmesebb idők következnek, sem tudta elvenni a kedvét a kísérletezéstől. Sosztakovics, akit hol felemelt, hol eltaszított a rendszer, arra biztatta, haladjon tovább a „téves úton”.

A hatvanas években még megengedték neki, hogy tehetségét és fékezett modernizmusát megrendelésekre pazarolja (1967-ben a Maugli szovjet adaptációjához írt zenét). A hetvenes években kérlelhetetlenül haladt saját ösvényén, és ez a KGB-nek is feltűnt. Rendszeresen feldúlták a lakását szamizdat, tiltott könyvek és kották után kutatva. Egy alkalommal egy ügynök megtámadta moszkvai lakóépülete liftjében. „Miért vagy ilyen lassú?” – sziszegte neki a nő, aki a haláltól nem, de az erőszaktól félt. Abban az időben, amikor a rögtönzés művészetét annak megbízhatatlansága miatt tiltották, improvizációs zenekart alapított népi hangszerekkel. 1979-ben hetedmagával hivatalosan is indexre került egy időre – a zsdanovi kultúrpolitika letéteményese, Tyihon Hrennyikov „mocsaras zajnak” nevezte a művészetét, amely „elszakadt a valóságtól”. „A feketelista és a mellőzés olyan alkotói szabadságot adott nekem, amit pénzzel sem lehetett volna megfizetni” – mondta később Gubajdulina.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.