mi a kotta?

Az utolsó keringő Bécsben

  • mi a kotta
  • 2024. február 21.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/8. hétre

„Sokan paródia vagy karikatúra kísérletét látták benne, mások félreérthetetlen, tragikus allúziót – egy birodalom végét, Bécset a háború után és így tovább. Ez a tánc valóban tragikus, és mint minden érzelem a műveimben, a legmagasabb hőfokra van hevítve. De hallgassa mindenki pusztán a zenét: a hangok egyre sűrűsödő forgatagát” – írta Maurice Ravel remekbe szabott keringőjéről, a tizenöt perces La valse-ról. Milyen kár, hogy ragaszkodott az abszolút zenei értelmezéshez: minket ez ne akadályozzon, hogy a széthulló polgári világ haláltáncát halljuk a darabban.

A MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén elhangzik Ravel opusa is, de a félidő előtt a Virtuózokból ismert fiatal hegedűművész, Abouzahra Amira is színpadra lép Wieniawski mutatós versenyművével. A magyar–egyiptomi családban született, alig húszesztendős tehetséget egyre többször halljuk nagyzenekari esteken (Zeneakadémia, február 23., hét óra). A régizene kedvelőinek szól Somlai Petra koncertje, aki előbb a bécsi klasszika korának kevésbé ismert két cseh szerzőjétől játszik, azután Schuberttől, akinek nagy formátumú A-dúr szonátáját ritkán hallani fortepianón (Zeneakadémia, Solti Terem, február 24., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.