Nekrológ

Az utolsó keringőkirály

Robbie Robertson (1943–2023)

Zene

Hiába tartották a világ egyik legjobb szólógitárosának, hiába volt The Weight című száma a hippik himnusza, a legtöbben mégis Bob Dylan kísérőjeként tartották számon, máig tartó világhírét pedig főleg annak köszönheti, hogy feloszlatta a zenekarát, a The Bandet.

Robbie Robertson 1943. július 5-én született Torontóban, s a hangzatos kettős keresztnevet, a Jaime Royalt valószínűleg azért kapta, hogy ily módon tűnjön ki a korabeli kanadai munkásosztály szürkeségéből. Indián származású anyja még rezervátumban nevelkedett, majd Torontóban lett betanított munkás. A gyárban ismerkedett meg James Patrick Robertsonnal, és ment hozzá feleségül 1942-ben, ám mint később kiderült, a fiú vér szerinti apja egy Alexander David Klagerman nevű, zsidó származású gengszter volt. Jaime Royal gyerekkorában gyakran vendégeskedett rezervátumban élő indián rokonainál, az unokatestvére tanította meg gitározni, de a blues és a rock and roll jegyében.

A legenda úgy folytatódik, hogy Robertson már tizennégy évesen hivatásos zenésznek szerződött el egy utazó vurstliba, majd Pete Traynorral – aki később saját készítésű erősítőivel szerzett hírnevet – megalapította első zenekarát, amelynek a neve Robbie and the Rhythm Chords volt. A vándorcigány-imázs azonban kissé megbicsaklott azzal, hogy a fiúk egy sci-fi film hatására a Robbie and the Robots nevet vették fel, Traynor pedig antennákat és egyéb csillogó kellékeket szerelt a gitárjaikra, hogy az űrkorszakot idézzék. A páros azután szakított, hogy Robertsont basszusgitárosnak szerződtette Ronnie Hawkins rock and roll énekes Hawks nevű zenekarába. A tehetséges tiné­dzser pedig igyekezett minden trükköt ellesni az akkori szólógitárostól, Roy Buchanantől – őt ma is azok közt emlegetik, akik a legnagyobb hatással voltak a későbbi rockgitárhangzások kialakulására. Robertson az ötvenes évek végén szólógitárossá lépett elő a Hawksban, amelyben ekkor már Levon Helm dobolt. A későbbi The Band felállás azután jött létre, hogy 1961-ben csatlakozott a zenekarhoz Rick Danko basszusgitáros, Richard Manuel zongorista és Garth Hudson, aki szintén billentyűs hangszeres volt. Jerry Penfound szaxofonossal kiegészülve, ebben a felállásban kísérték három éven át Ronnie Hawkinst. A Hawks nevét sokan megismerték, készült pár lemezük is, ám attól nagyon messze álltak, hogy befussanak. A zenekar 1964-ben hagyta ott Hawkinst, és előbb The Levon Helm Sextet, Penfound távozása után pedig Levon and the Hawks néven próbálkoztak soul és blues ihletettségű dalokkal, és Robertson fantasztikus gitárszólói mellett azzal keltettek feltűnést, hogy Helm, Danko és Manuel is kiváló énekes volt. 1965-ben három kislemezük jelent meg, a Grammy-díjas bluesénekes, John P. Hammond So Many Road című lemezén is ők zenéltek, ám a Levon and the Hawks jövőjét eldöntő fordulat az volt, hogy Hammond Robertsonékat ajánlotta Bob Dylannek, aki éppen ekkor fordított hátat a folkzenének és az akusztikus gitárnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.