Magyar Narancs: Odesa Gangsta Folk – így határozzátok meg a saját stílusotokat. Mesélnél egy kicsit arról, hogy mit jelent ez pontosan?
Vladimir Gitin: Azért mondjuk ezt, mert a zenénk elsősorban az Odesszához köthető régi dalokból és a városról szóló legendákból, elsősorban gengsztertörténetekből táplálkozik. Emellett fontos a zsidó népzenei hagyományok hatása is, mivel Odesszában mindig sok zsidó élt, így a dalainkban érezhető a klezmer hangulata is, ami hozzám különösen közel áll. A balkáni népzene ugyancsak része a muzsikánknak, bár mostanában igyekszünk egyre több ukrán népzenét játszani.
MN: A zenekar minden tagja kötődik Odesszához?
VG: Egyikünk sem ott született, de mindannyian az odesszai zeneakadémián tanultunk, ott ismertük meg egymást, és a zenekar is onnan indult. Van egy kifejezés, odeszit, azt jelenti, odesszai ember. Ez a szó azonban nemcsak azokra vonatkozik, akik Odesszában születtek, hanem azokra is, akik az életük során később érkeztek a városba. Sok tősgyökeres odesszai egyébként nem is érzi annyira a város különleges hangulatát, a művészek és a messziről érkezettek azonban igen. Nehéz ezt megfogalmazni, de Odessza egy anya, aki magához ölel, ha hagyod.
MN: Odessza jelentős kikötőváros, ennek köszönhetően sokféle ember és sokféle kultúra felbukkant ott az idők során. Ez a multikulturális miliő is hatással van rátok?
VG: Odessza valóban egy nagyon különleges és sokszínű hely. Kultúrák és stílusok keverednek ott, miközben a Föld szinte minden szegletének zenéje jelen van. Odessza egy kis világ, ahol bármi megtörténhet. Zenészként rendkívül izgalmas különböző műfajokkal és hagyományokkal kísérletezni. Ezért fontos számunkra az Odesa Gangsta Folk mint stílus, mert ebbe minden belefér, ami a városhoz köthető.
MN: Milyen az élet most a városban? Egyik nap a pusztítás képeit, máskor strandoló embereket látni a hírekben.
VG: Odessza már a háború első heteiben megmutatta, hogy semmi sem keserítheti el a lakóit. Persze mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelent a háború, és ez gyakran okoz szomorúságot, viszont fontos, hogy más dolgokkal is foglalkozzunk. Erősnek kell maradnunk, de közben boldognak is. A boldogság természetesen nem azt jelenti, hogy megfeledkezünk a háborúról, csak elfogadjuk, hogy jelenleg a háború is az életünk része. Amiben tudunk, segítünk egymásnak, és igyekszünk teljes életet élni. Ez egyébként a gazdaságnak is jót tesz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
