Interjú

„Odessza egy anya, aki magához ölel”

Vladimir Gitin zenész

Zene

A Sziget Fesztivál Global Village színpadán lépett fel az ukrán Kommuna Lux. A fantasztikus hangulatú koncert után a zenekar klarinétosával beszélgettünk az odesszai gengszterfolkról, a banda jótékonysági turnéjáról és a háború árnyékában is pezsgő ukrajnai kulturális életről.

Magyar Narancs: Odesa Gangsta Folk – így határozzátok meg a saját stílusotokat. Mesélnél egy kicsit arról, hogy mit jelent ez pontosan?

Vladimir Gitin: Azért mondjuk ezt, mert a zenénk elsősorban az Odesszához köthető régi dalokból és a városról szóló legendákból, elsősorban gengsztertörténetekből táplálkozik. Emellett fontos a zsidó népzenei hagyományok hatása is, mivel Odesszában mindig sok zsidó élt, így a dalainkban érezhető a klezmer hangulata is, ami hozzám különösen közel áll. A balkáni népzene ugyancsak része a muzsikánknak, bár mostanában igyekszünk egyre több ukrán népzenét játszani.

MN: A zenekar minden tagja kötődik Odesszához?

VG: Egyikünk sem ott született, de mindannyian az odesszai zeneakadémián tanultunk, ott ismertük meg egymást, és a zenekar is onnan indult. Van egy kifejezés, odeszit, azt jelenti, odesszai ember. Ez a szó azonban nemcsak azokra vonatkozik, akik Odesszában születtek, hanem azokra is, akik az életük során később érkeztek a városba. Sok tősgyökeres odesszai egyébként nem is érzi annyira a város különleges hangulatát, a művészek és a messziről érkezettek azonban igen. Nehéz ezt megfogalmazni, de Odessza egy anya, aki magához ölel, ha hagyod.

MN: Odessza jelentős kikötőváros, ennek köszönhetően sokféle ember és sokféle kultúra felbukkant ott az idők során. Ez a multikulturális miliő is hatással van rátok?

VG: Odessza valóban egy nagyon különleges és sokszínű hely. Kultúrák és stílusok keverednek ott, miközben a Föld szinte minden szegletének zenéje jelen van. Odessza egy kis világ, ahol bármi megtörténhet. Zenészként rendkívül izgalmas különböző műfajokkal és hagyományokkal kísérletezni. Ezért fontos számunkra az Odesa Gangsta Folk mint stílus, mert ebbe minden belefér, ami a városhoz köthető.

MN: Milyen az élet most a városban? Egyik nap a pusztítás képeit, máskor strandoló embereket látni a hírekben.

VG: Odessza már a háború első heteiben megmutatta, hogy semmi sem keserítheti el a lakóit. Persze mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelent a háború, és ez gyakran okoz szomorúságot, viszont fontos, hogy más dolgokkal is foglalkozzunk. Erősnek kell maradnunk, de közben boldognak is. A boldogság természetesen nem azt jelenti, hogy megfeledkezünk a háborúról, csak elfogadjuk, hogy jelenleg a háború is az éle­tünk része. Amiben tudunk, segítünk egymásnak, és igyekszünk teljes életet élni. Ez egyébként a gazdaságnak is jót tesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.