Koncert

Bánatdal

Tandori Dezső emlékére

  • Molnár Szabolcs
  • 2019. június 16.

Zene

Tandori Dezsőre emlékező hangversenyt szervezett a Fugába a Széchenyi Művészeti Akadémia …Most egy hajó beáll címmel. A műsoron Dukay Barnabás, Jeney Zoltán, Kurtág György, Sáry László, Serei Zsolt, Tihanyi László és Vidovszky László darabjai szerepeltek, némelyik ősbemutatóként. Az illusztris névsor azt a látszatot kelti, mintha Tandori költészete mélyen átitatta volna az elmúlt évtizedek magyar zeneszerzését, de ez valójában csak látszat.

Régi hagyomány, hogy a zeneszerző egy irodalmi szövegben jellemzően a tartalom (a hangulati töltet) és/vagy a primer zeneiség mentén tájékozódik. Az elmúlt ötven évben a kortárs irodalom legnagyobbjai (például Pilinszky vagy Weöres) sem hatottak kényszerítő erővel e „hagyomány” meghaladására és a legtöbb muzsikus továbbra is úgy tekintett a versre, mint megzenésítendő (és megzenésíthető) textusra. Egy puszta írásjelekből álló, szövegszerű, de hangalakkal nem rendelkező, és csak tipográfiájában versre emlékeztető költeménnyel – gondoljunk például Tandori sakkverseire – ennek a zenefelfogásnak nem volt dolga. Ahhoz, hogy a Tandori-szövegek zenei reprezentációval is rendelkezhessenek, ki kellett lépni a versmegzenésítés hagyományos keretei közül. Kurtág György volt az első, aki az Egy talált tárgy megtisztításából válogatott (Eszká-emlékzaj, 1975), a Nyolc kórus Tandori Dezső verseire című ciklusában (1981–1984) pedig visszanyúlt az első kötethez (Töredék Hamletnek). De a Tandori által képviselt új költői szemlélet csak néhány ponton érintkezett Kurtág kompozíciós módszerével, Jeney Zoltán zenéjére viszont alapvető hatást gyakorolt. Jeney magától értődő módon fordított át sakkverseket, de akár egy költemény tipográfiai alakjában is felfedezett zenei struktúrákat létrehozó elveket. Tandori nevezetes, a rímképlet jelölésére csupaszított A szonettjét (első négy sora: a / b / b / a) például egyszerűen zenei hangoknak olvasta, és nem énekhangra, hanem szólóhangszerre képzelte el (Forgácsok, 1996). „Így azért sokkal szomorúbb is” – jegyezte meg Jeney néhány nappal a koncert előtt. Természetesnek tekinthetjük, hogy Tandori után Jeney a hagyományostól eltérő módon kezdte el olvasni Pilinszky, Weöres vagy akár Petri György szövegeit is.

A koncerten Mácsai Pál előadásában hangzott el néhány Tandori-írás, s üdítő tapasztalat volt, hogy ezek a szövegek milyen könnyedén dobnak le magukról egy igen feszélyező hagyományt: az irodalmi estek versmondó hagyományát. Mácsai értelmezésében Tandori szavai, mondatai grimaszokat, figurát, gesztusokat, speciális szituációkat hoznak létre, és ezzel a hagyományt messze felülíró módon élni is tudott. Szükség is volt erre, ugyanis most úgy tűnt, hogy a szövegek frissen előpattant másik értelmezője, maga a halál, túlságosan hatékonyan és túlságosan is egy irányba tolja e szövegek jelenté­sét és hangulati töltését.

De mit kezdenek ezzel az új helyzettel a Tandori inspirálta zeneművek? Azt hiszem, hogy senki sem lepődött meg, hogy a zene most a halál mellé szegődött. A darabok az emlékezés rituáléjába simultak, és még azok a művek is a szomorúság koreográfiáját követték, amelyek eredeti intenciójuk szerint erre tökéletesen alkalmatlanok. Sáry László egyik legnépszerűbb darabja (Kotyogó kő egy korsóban – zongoraváltozat) Borbély László szikár, kissé kopogó, helyenként szúrósabb hangsúlyviszonyokat teremtő előadásában nem a kompozíció nedvdús húsát, hanem annak csontvázát mutatta meg. Darázs Renáta (ének) és Rácz József (hegedű) gondos, ám kissé rezervált interpretációjában az Eszká-emlékzaj melankóliával telítődött. Vidovszky László számítógépen realizált darabjai (10000 hang Tandori Dezsőnek, 1–2–3. változat) gyászmonumentumoknak hatottak. A Rajk Judit gyönyörű és dús altján felcsendülő kvázi dalkompozíciók (Jeney Zoltán: Ha nincs mint tenni; Emlékszem; Dalok, illetve Tihanyi László: Három haiku) vagy Serei Zsolt szólóhegedű-műve (Miért… örökké…) akarva-akaratlanul in memoriam tételekké lettek. Kurtág György erre az alkalomra küldött új darabja, az …elszunnyadni, – semmi több… című ciklusa alt énekesre, hegedűsre, zongoristára és a többnyire a zongora húrjain játszó ütőhangszeresre készült, s talán azért is lehetett különösen emlékezetes, mert tökéletesen önazonos módon viselte a gyászrítus jegyeit.

Fuga, május 10.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.