Lemez

Best of Hofi Géza

Zene

Úgy játszott a közönségén, akár egy hangszeren.

Hofi Géza második nagylemeze, az 1972-es Második menet borítójának hátoldalán van egy emlékezetes fotómontázs. Egymás mellett az 1960-as, 68-as, 70-es meg a 97501-es esztendő Hofija: először még épp csak a feje búbja látszik, aztán már derékig emelkedik ki, majd trónon ül, végül egy szobor talapzatát látjuk, rajta a „Gejza” felirat.

Mint annyi más Hofi-poén, úgy ez is nagyon bejött, hiszen a trónja máig megingathatatlan, szobra pedig már régen áll (és itt nemcsak a Nagymező utcai valóságos szoborra gondolhatunk).

Hofi Géza szobra

Hofi Géza szobra

 

A múlt század második felének humortörténete, minden televíziós agyonismétlés dacára, gyors ütemben távolodik tőlünk: a Vidám Színpad hajdani három legendás K-ja (Kazal, Kabos, Kibédi), meg Kellér Dezső és Darvas Szilárd immáron egy lezárt korszak halványuló emlékezetének része, Szuhay Balázs vagy épp Angyal János pedig még annak sem. Hofi Géza azonban elevenebb még a legtöbb ma működő stand-uposnál is.

Erre bizonyság a Hungaroton most megjelentetett kétlemezes antológiája is: a felhangzó számok, műsorrészletek szövegét szinte szóról szóra felmondhatnánk,

mégsem unjuk Hofit hallgatni.

Részben azért nem, mert az előadó által önmaga számára (Komlós János tevőleges közreműködésével) kialakított szerep és modor nemcsak a hitelességét őrzi, de a közönségigényekkel való harmóniáját is.

Ez éppúgy igaz Hofi állandósított pódiumfigurájára (tipo fissójára), a szabad szájú kőbányai plebejusra, mint a fellépésére, amelyet már a hetvenes évek elején így jellemzett Molnár Gál Péter: „Fölényesen bánt közönségével: a szónak szakmai és modorbeli tekintetében egyaránt.” A keresetlen proli és a magabiztosan kioktató profi önazonos elegye pedig minden jel szerint rendszerváltáson innen és túl, Hofi életében és holtában is hatásosnak bizonyul.

false

 

Fotó: Fortepan

A hatás meg az élmény frissességét persze a magyar élet változatlannak és megváltoztathatatlannak érzett undokságai, örök visszásságai is nagyban szolgálják. „Hogy én [m]ilyen friss vagyok!” – emlegette már maga Hofi is, egyszerre elégedetten és zsörtölődve, témáinak szűnni nem akaró aktualitását.

Nos, a best of válogatás ezt a jellegzetességet is váltig felmutatja: a bunkó kivagyiságtól a hatalmi arroganciáig tényleg sok mindenre ráismerhetünk a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek monológjaiból. Igaz, olykor azért, befogva a fülünket,

egy kicsit csalnunk kell

– azonban a rajongó számára az ilyesmi jószerint fel sem tűnik. Mondjuk, amikor a totális szovjet–kínai elhidegülés idején Hofi műsoraiban vissza-visszatérően feltűnt a külpolitikai vörös farok: „a kis kínai az nem mindig fal” – halljuk még most is a kiszólást a lemezen, és ilyenkor a tű helyett mi ugorhatunk egyet.

A válogatás természetesen Hofi Gézát, a jazz iránt egész pályafutása során olthatatlan vonzalmat tápláló énekest is felmutatja, még ha nem is mindig a legemlékezetesebb számaival, hiszen a Próbálj meg lazítani, a Felmegyek hozzád, vagy éppen a Koós Jánossal közösen előadott Macska-duett meg a Gumidominó most nem szerepel a lemezeken.

Hofival 1974-ben

Koóssal 1974-ben

Fotó: Fortepan

Mindazonáltal az 1978-as Szabhatjuk műsor címadó száma azért szerencsénkre fellelhető a trackek sorában, méghozzá egy hosszabb részlet indítása gyanánt. Itt ráadásul nem csupán Hofi muzikalitása meg énekszóban is remekül érvényesülő poentírozó hatása válik érzékletessé, hanem az egykori Mikroszkóp Színpad publikumát közös dalolásra késztető-kényszerítő fölényes lendülete is. Hofi Géza ugyanis sosem csak énekelt; közben úgy játszott a közönségén, akár egy hangszeren.

Hungaroton, 2019, 2 CD

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.