„Bethofen zenei zseni, aki két éve Bécset választotta lakóhelyéül. Játékának szokatlan sebessége és az a könnyedség, amellyel a legnehezebb darabokat játssza, általános csodálatot kelt. Egy idő óta egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy a művészet legszentebb régióiban is otthonosan mozog, amelyet a pontosság, az érzés és a jó ízlés jellemez, így nem csoda, hogy óriási hírnévre tett szert. […] Már több nagyszerű szonátát is publikált, melyek közül a legutóbbiak különösen kiemelkednek.” Így méltatta a húszas évei közepén járó Ludwig van Beethovent az 1796-os esztendőre érvényes évkönyv, a Jahrbuch der Tonkunst von Wien und Prag. Az ekkor még elsősorban virtuózként számon tartott Beethoven – bizonyítandó az idézet utolsó mondatának igazságát – éppen ez idő tájt komponálta első két cselló-zongora szonátáját: a porosz király megrendelésére s az ő udvari csellistája, a nagyszerű Jean-Louis Duport vonója alá. Ezekkel a szonátákkal indul vasárnap Várdai István és Frankl Péter közös kamaraestje, melyen koncerttermi összkiadás gyanánt Beethoven mind az öt csellószonátája fölhangzik majd (Zeneakadémia, május 31., fél nyolc). Így aztán az estét az a két szonáta fogja zárni az 1810-es évek közepéről, melyeknek dedikáltja a komponistáért oly sokat fáradozó magyar arisztokratafeleség, a többé-kevésbé ópiumfüggő Erdődy Mária Anna grófné volt.
Az ópiumevéssel szemben a bódulat legális és teljességgel egészségbarát válfaját Várdaiék fellépése mellett leginkább alighanem a csodatenor, Juan Diego Flórez második budapesti áriaestje képviseli majd (operaház, június 2., fél nyolc). A perui énekes francia és olasz áriákat fog énekelni, elsősorban a szerelem tárgyköréből, tragikus és frivol hangvételű magándalokat egyaránt. Faust kavatináját ő is elénekli, ám az operai évadot domináló Faust-tematika mégsem ekkor, hanem egy nappal korábban ugyanitt, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjén ér majd el Robert Schumann idevágó remekművének megszólaltatásával (operaház, június 1., fél nyolc). A komponista által hosszú éveken át csiszolgatott Jelenetek Goethe Faustjából dán vendégkarmester, Michael Schønwandt vezénylete alatt jut a közönség elé.
A legfentebb idézett bécsi–prágai zenei almanach lapjain értelemszerűen a korszak idős mesterét, Joseph Haydnt, azazhogy Haidnt is hosszasan méltatták. Okulásunkra az ő vonósnégyeseit elemzi majd csütörtökön este a Magyar Haydn Társaság zenés előadásán Mácsai János, s az illusztrációkkal közreműködő fiatal muzsikusok teljes vonósnégyeseket is el fognak játszani (Bartók Béla Konzervatórium, Ferencsik terem, június 4., hat óra). S végezetül még egy XVIII. századi felfedeznivaló kínálkozik e napokban számunkra: Carl Philipp Emanuel Bach műve, A zsidók a pusztában (BMC, május 30., fél nyolc). Az oratóriumot, amely 1769-ben egy hamburgi templomszentelés alkalmára készült el, Bali János igazítja, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok és a különleges elnevezésű A:N:S Chorus élére állva.
