Ifjabb Johann Strauss a címben idézett keringője nem szerepel ugyan az elkövetkező napok koncertprogramján, ám e hármasság egészében vagy részleteiben valósággal meghatározója lesz több koncertnek is. Mondjuk, rögvest Magdalena Kožená (képünkön) dalestjének, melyen a nagyszerű zongoraművész, Mitsuko Uchida vállalja magára a kíséret föladatát (Solti terem, május 24., fél nyolc). Kožená, vagy ha úgy tetszik, Lady Rattle ezen az estén ritkábban előadott, de szavatoltan remek dalsorozatokat énekel majd: Schumann utolsó dalciklusán, azaz Stuart Mária-dalain kezdve, s egy leszboszi kurtizán verseivel folytatva. Helyesebben egy kitalált leszboszi kurtizánt kell mondanunk, hiszen az antikvitás és az erotika iránt oly igen fogékony francia irodalmár, Pierre Louÿs 1894-es kötetében valódinak füllentett egy állítólagos Sappho-kortárs hölgyet, bizonyos Bilitist, aki keresetlen őszinteséggel énekli meg a szépséges leány, Mnaszidika iránt táplált heves érzelmeit. A költő barátja és irodalmi jelentőségének kortársi túlértékelője, Claude Debussy dalciklust válogatott össze e kötetből, fenntartva ezzel Pierre Louÿs és a konfabulált ókori Bilitis emlékezetét.
Kožená és Uchida dalestjén Mahler Rückert-dalai is fölhangzanak majd, s Mahler fogja dominálni a Concerto Budapest keddi koncertjét is, melynek műsorán a Mahler által vonószenekarra átírt A halál és a lányka nyomában a kislányát elvesztő zeneszerző posztumusz bemutatott műve, a Dal a Földről szólal majd meg Komlósi Ildikó és Fekete Attila szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 26., fél nyolc).
„Újratöltöm poharam, kiiszom, és addig énekelek,
amíg a hold fel nem kél a fekete égbolton.
És amikor már nem tudok énekelni, majd elalszom újra.
Mit nekem tavasz! Hadd legyek hát részeg!”
Így dalol a Tavaszi részegség című tételben az évezredes kínai bölcs, aki Mahlerhez egy franciából fordított német gyűjteményből szólt, saját érzéseire ráismertetve az élettől távolodó komponistát. S dal meg asszony jut elénk a Pannon Filharmonikusok pesti hangversenyén is, ahol Richard Strauss Hat dalával a dalénekesként ritkábban megmutatkozó Miklósa Erika vonul majd a pódiumra (Nemzeti Hangversenyterem, május 22., fél nyolc). Itt alighanem még bor is akadhat majd, elvégre a program függeléke Segal Viktor séf ételkreációit ígéri a koncert szünetében, s az ilyesmikre inni kell.
Egyebekben továbbgyűrűzik a Faust-téma: az operaházban Ferruccio Busoni Doktor Faustjának jelentős részét mutatják majd be, félszcenírozva, Vajda Gergely vezényletével (május 22., hét óra), az Óbudai Danubia Zenekar Szülőföld felcímű koncertjén pedig, Mosonyi és Bartók között felhangzik majd Liszt kompozíciója, a Két jelenet Lenau Faustjából (Zeneakadémia, május 22., fél nyolc). Kis érdekesség: a költő Nikolaus Lenau éppúgy Görgen doktor döblingi intézetében fejezte be életét, mint a Mosonyi-mű által elsiratott Széchenyi István.
S végezetül egy érdekesség, ahol a zene nem az irodalommal, hanem a képzőművészettel randevúzik! Zenekép című kiállításával szerdán nyílik az újraalapított Hermina Galéria, 13 képzőművészt és 11 zeneszerzőt összeeresztve egymással a miniatűr műfajában (Hungária körút 194., május 27., hat órától).
