mi a kotta?

Brutális és idióta

  • mi a kotta
  • 2019. július 6.

Zene

„Aki Wagner hívévé szegődik, drágán megfizet érte. Figyelem azokat az ifjakat, akik hosszasan ki voltak téve az ő fertőzésének. Az első, viszonylag ártalmatlan hatás az ízlés romlása. Wagner úgy hat, mint a folytatólagos alkoholfogyasztás. Eltompít, elnyálkásítja a gyomrot. Különleges hatása pedig: a ritmusérzék eltorzítása. Ennél aztán még veszélyesebb a fogalmak megrontása. Az ifjú egyszerűen gyengeelméjű lesz – »idealistává« válik. [...] Wagner művészete beteg. Ő a par excellence modern művész, a modernitás Cagliostrója. A művészetében a legcsábítóbb módon keveredik az, amire ennek az egész világnak a leginkább szüksége van – a kimerültek három nagy izgatószere, a brutális, a mesterséges és az ártatlan (idióta).” Két hete már szerepelt itt idézet Friedrich Nietzschétől, akkor éppen Schumannt gyalulta a filozófia nagy felforgatója, akit azonban az igazi és oly emlékezetes Hassliebe azért mégiscsak Richard Wagnerhez fűzött. Nos, a fent említett gyomornyákosító és ritmusérzék-torzító járvány most újra felüti a fejét körünkben, hiszen újra itt a Budapesti Wagner-napok sorozata. Idén két teljes Ringet ígér Fischer Ádám: Hartmut Schörghofer immár meghitten ismerős rendezésében, újra csak válogatottan kiváló énekesgárdával. Jövő csütörtökön A Rajna kincsével kezdjük majd a fogalmaink megrontását (Nemzeti Hangversenyterem, június 13., hat óra).

Azért persze a közönség wagneri csábításnak makacsul ellenálló hányada sem marad esti muzsikaszó nélkül az elkövetkező napokban. A Budapesti Fesztiválzenekar például kétféle delikát élményt is kínál nekünk, hiszen szombaton és vasárnap jóféle régizenés programmal kecsegtetnek, hétfőn este pedig az Amadindával közös kortárs műsort fognak előadni. Az előbbi koncertek vezérlője és vezénylője a historikus zenélés német jelese, Reinhard Goebel lesz, a barokk kis- és nagymesterek sorában többek közt a fölfedezésünkre váró Jan Dismas Zelenka muzsikáját is megszólaltatva (Zeneakadémia, június 8., háromnegyed nyolc; június 9., fél négy).
A Rácz Zoltán által vezényelt közös esten pedig André Jolivet 1965-ös kompozíciója, a Szvit fuvolára és ütőhangszerekre lesz a nyitószám, melyet a francia zeneszerző Jean-Pierre Rampal felkérésére írt. „Ez kockázatos lesz: egy versenymű, amelyben négy ütős van, meghatározott harmóniák nélkül. Meglátja, ez vad lesz.” Rampal visszaemlékezése szerint így írta körül Jolivet e készülő művét, amelynek szólistája ezúttal Jóföldi Anett lesz (BMC, június 10., háromnegyed nyolc).

Hétfő este mindemellett egy tenor világnagyság budapesti megjelenése is várható – jószerint inkognitóban. Az amerikai Gregory Kunde (képünkön) ugyanis az elmúlt két évtized, s egyszersmind a jelen egyik nélkülözhetetlen, habár nálunk vajmi kevéssé ismert operaművésze: az énekes, aki a bel canto-szólamoktól a hőstenor szerepekig eljutva, gyakorlatilag mindig, a legjelentősebb operaházakban fellépve is össze tudta egyeztetni egymással a megbízhatóság kívánalmát és a művészi kockázatvállalás erényét. Gregory Kunde most Puccini-áriákat és -kettősöket énekel majd pesti début-jén, ahol a karmester Halász Péter lesz (Erkel Színház, június 10., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.