Koncert

Bűnbeesés előtt

A teremtés online a Müpából

Zene

Mi marad A teremtés újévi tradíciójából a közönség – valamint Fischer Ádám – kényszerű távollétében? – merült fel sokakban a borúlátó kérdés, amikor végképp bizonyossá vált, hogy mégsem a hagyomány megteremtője és éltetője fogja vezényelni 2021 első Müpa-koncertjét.

Persze a pozitív válasz rögvest készen kínálkozott, elvégre maga a mű azért mégiscsak megmaradt. Márpedig Joseph Haydn oratóriuma közvetítés útján és in tempore belli is csodának bizonyult: nagyszerű előadásban, és egy fiatal karmestert, Farkas Róbertet többedik alkalommal és immáron végérvényesen fölfedeztetve a közönséggel. Farkas ugyanis rezzenetlen nyugalommal és példás arányérzékkel terítette ki elénk a genezis hét napját, érett interpretációja legkevésbé sem vészmegoldásról tanúskodott. S habár az erősen kétséges, hogy maszkja alatt ő is előzékenyen előtátogta-e az oroszlánbömbölést, ahogy azt Fischer Ádám a mű második részének vonatkozó pontján mindig megteszi, azért a zenekar itt és egyebütt is motiváltan, s jóval a saját szokott nívója fölött teljesített. A Magyar Állami Operaház együtteséről lévén szó, ez ugyan nem jelentett mindenestől hibátlan és osztályon felüli teljesítményt, de azért okvetlenül méltót az MR Énekkara és a három nagyszerű énekes szólista produkciójához.

Hármójuk közül, úgy tetszett, Sebestyén Miklós adja a legtöbbet önmagából: kitelt és kifejező basszus hangot, pompásan értelmező szövegkezelést és irigyelni valóan ép kedélyt. Még arra a finom bravúrra is képes volt, hogy az irónia ideális arányát megtalálva vezesse elő Ádám apánk könnyeden obskúrus, patriarchális fordulatait (lásd pl. „jöjj, kövess, én vezetlek”), amelyekre aztán Baráth Emőke Évája ugyancsak hasonlóan reflektív modorban felelhetett („néked engedelmeskedni örömöm”). Világraszóló szopránunk egyebekben is szakadatlanul bájos, remek vonalérzékű, de a kényesebb fekvésű piano szakaszokban ezúttal a megszokottnál sérülékenyebb szólamformálással vette ki a részét az este szükségképpen csendes sikeréből. Az egyetlen külhoni szólista, az egészen fiatal német tenor, David Fischer pedig máris intelligens, kellemes orgánumú és megbízható ízlésű oratóriuménekesnek mutatkozott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.