Koncert

Bűnbeesés előtt

A teremtés online a Müpából

Zene

Mi marad A teremtés újévi tradíciójából a közönség – valamint Fischer Ádám – kényszerű távollétében? – merült fel sokakban a borúlátó kérdés, amikor végképp bizonyossá vált, hogy mégsem a hagyomány megteremtője és éltetője fogja vezényelni 2021 első Müpa-koncertjét.

Persze a pozitív válasz rögvest készen kínálkozott, elvégre maga a mű azért mégiscsak megmaradt. Márpedig Joseph Haydn oratóriuma közvetítés útján és in tempore belli is csodának bizonyult: nagyszerű előadásban, és egy fiatal karmestert, Farkas Róbertet többedik alkalommal és immáron végérvényesen fölfedeztetve a közönséggel. Farkas ugyanis rezzenetlen nyugalommal és példás arányérzékkel terítette ki elénk a genezis hét napját, érett interpretációja legkevésbé sem vészmegoldásról tanúskodott. S habár az erősen kétséges, hogy maszkja alatt ő is előzékenyen előtátogta-e az oroszlánbömbölést, ahogy azt Fischer Ádám a mű második részének vonatkozó pontján mindig megteszi, azért a zenekar itt és egyebütt is motiváltan, s jóval a saját szokott nívója fölött teljesített. A Magyar Állami Operaház együtteséről lévén szó, ez ugyan nem jelentett mindenestől hibátlan és osztályon felüli teljesítményt, de azért okvetlenül méltót az MR Énekkara és a három nagyszerű énekes szólista produkciójához.

Hármójuk közül, úgy tetszett, Sebestyén Miklós adja a legtöbbet önmagából: kitelt és kifejező basszus hangot, pompásan értelmező szövegkezelést és irigyelni valóan ép kedélyt. Még arra a finom bravúrra is képes volt, hogy az irónia ideális arányát megtalálva vezesse elő Ádám apánk könnyeden obskúrus, patriarchális fordulatait (lásd pl. „jöjj, kövess, én vezetlek”), amelyekre aztán Baráth Emőke Évája ugyancsak hasonlóan reflektív modorban felelhetett („néked engedelmeskedni örömöm”). Világraszóló szopránunk egyebekben is szakadatlanul bájos, remek vonalérzékű, de a kényesebb fekvésű piano szakaszokban ezúttal a megszokottnál sérülékenyebb szólamformálással vette ki a részét az este szükségképpen csendes sikeréből. Az egyetlen külhoni szólista, az egészen fiatal német tenor, David Fischer pedig máris intelligens, kellemes orgánumú és megbízható ízlésű oratóriuménekesnek mutatkozott.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk