Lemez

Chvrches: Every Open Eye

  • Lang Ádám
  • 2015. december 12.

Zene

A glasgow-i indie-színtér két ismert figurája, Iain Cook és Martin Doherty által alapított Chvrches a szintén nem kezdő Lauren Mayberry énekesnő csatlakozásával vált teljessé. Rögtön az első kislemezeiknél felfigyelt rá a blogoszféra, hogy milyen tökéletesen írnak a nyolcvanas évek szintipopját mímelve azonnal ható, klubkompatibilis pop­slágereket, a 2013-ban megjelent The Bones Of What You Believe pedig az összes ígéretet teljesítette. Igaz, ez nem jelentett többet annál (de kevesebbet sem), hogy végig hibátlan, ám meglehetősen szűk határok között mozgó popdalok sorakoztak rajta hidegen és melegen pulzáló szintikkel, puffogó dobgépekkel – és ami a legfontosabb, emlékezetes refrének egész sorával.

Ahogy az első lemez sem nagyon tett hozzá az összképhez a korai kislemezek után, úgy most a másodikra sem változtattak lényegileg a formulán. Az Every Open Eye gyakorlatilag ugyanolyan, de ugyanolyan jó is lett, mint az elődje volt. A Chvr­ches ezzel azoknak a mai zenekaroknak lehet a mintaképe, amelyekről szinte már az alakulásuk pillanatában leírnak mindent, mégis szerethetők maradnak, mert az átlagnál sokkal jobban értik a dolgukat; a nyolcvanas éveket, a szintipopot – és talán a korunkat is. Lauren Mayberry ugyanis egyszerre hozza – akarva-akaratlanul – a cuki, kislányos vonalat és – tudatosan – a véleményéért kiálló, érett nő szerepét. Így viszont a férfitekintet céltáblájaként és mint vitriolos tollú újságíró a zenei diskurzusok helyett inkább társadalmi indíttatású think piece-ekben pörgeti közvetlenül és közvetetten is a zenekara nevét.

Universal, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.