mi a kotta?

Tiszta fehérneműben

  • mi a kotta
  • 2015.12.12 09:11

Zene

„Joseph Heyden belső tisztviselőnek minősül, és akként kezeltetik. Ezért a Herceg Úr Őfőméltósága kegyesen bízik abban, hogy magát a hercegi udvarhoz tartozó, tisztességes belső tisztviselőhöz méltóan, józanul viseli, s alárendelt zenészeit nem brutálisan, hanem higgadtan és szerényen, nyugodtan, derekasan vezeti majd, kivált, ha magas uraságok előtt muzsikálnak. A másodkarmester alárendeltjeivel egyetemben mindig uniformisban tartozik megjelenni; gondoskodjék továbbá Joseph Heyden arról is, hogy nemcsak ő maga, hanem mind a hatáskörébe tartozók is mindig tisztán, az előírásnak megfelelően, fehér harisnyában, tiszta fehérneműben, rizsporosan, copffal vagy vendéghajjal, de mindenesetre egyöntetűen mutatkozzanak. Éppen ezért, mivel a többi muzsikusok a másodkarmesterhez igazodnak majd, olyannyira mintaszerűen kell viselkednie, hogy alárendeltjei az ő jó tulajdonságairól példát vehessenek. Kerüljön tehát Joseph Heyden mindenfajta bizalmaskodást, közös evés-ivást s egyéb bizalmas érintkezést a muzsikusokkal, hogy az őt megillető tiszteletet el ne veszítse, hanem azt megtartsa, hogy alárendeltjeit annyival is könnyebben rábírhassa a kötelező engedelmességre, amelynek hiánya kellemetlen következményekre, félreértésekre és huzakodásra vezethet.” Ilyen és ehhez hasonló passzusokat tartalmazott Haydn eszterházai szerződése 1761-ben, melyben értelemszerűen e kitétel is szerepelt: a másodkarmester köteles „Őfőméltóságának tetszése szerinti műveket komponálni”. Az Óbudai Danubia Zenekar mesélős sorozatának szombati koncertje épp Haydn alkotói pályájának e parancskövető és oly termékeny korszakát teszi majd érzékletessé a szerződésből is ismerős Herr Heyden alcím jegyében (BMC, november 14., hét óra).

Haydn az Esterházyak, Liszt Ferenc pedig a weimari nagyherceg szolgálatában emelte új szintre a maga művészetét, ám időközben nagyot változott a világ, s így az urát mindhalálig tisztelő Lisztre természetesen már nem nehezedtek ily megalázó kötelmek. Weimari korszakából való a Mazeppa is, s ez a megvadult ló módjára magával ragadó szimfonikus költemény (sztoriját Vernet képén mutatjuk) indítja majd a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának vasárnapi koncertjét, ahol a karmester Kocsis Zoltán lesz (Zeneakadémia, november 15., fél nyolc). A Mazeppa nyomában Bartók Fiatalkori hegedűversenye is felhangzik majd, méghozzá Kelemen Barnabás szólójával!

Bartók-mű szerepel annak a kamaraestnek a középpontjában is, amely csütörtökön a Zeneakadémia egyik legendás, s majd’ nyolcvan évvel ezelőtti koncertjét fogja „megismételni” (Zeneakadémia, november 12., fél nyolc). 1936. március 3-án az Új Magyar Vonósnégyes egy Beethoven- és egy Mozart-mű között megtartotta Bartók 5. vonósnégyesének magyarországi bemutatóját, s ezt az – utolsó számban Fischer Annie részvételével is gazdagodó – programot most a Keller Kvartett és Bogányi Gergely közös muzsikálása fogja megidézni, a 140 esztendős Zeneakadémia tiszteletére.

S végül essék szó 2015 kissé elhanyagolt évfordulós komponistájáról, a száz éve elhunyt Alekszandr Szkrjabinról! A filozófiában, sőt a teozófiában mélyen elmerülő s a hangokat színekkel összekapcsoló zeneszerző műveiből vasárnap a Fuga kínál egy kora estényire valót: Futó Balázs zongorajátékával, Ignácz Ádám ismertető előadásával (november 15., hat óra).

Neked ajánljuk