Egy nagyszerű tavalyi dupla remixgyűjtemény (Feast/Beast) és egy tavaszi beharangozó EP (Superscope) után idén novemberben megérkezett a puritán című új nagylemez is, amely, ha lehet, ismét újradefiniálta mindazt, amit Clarkról gondolunk. Először is az egész zeneanyag (centrális elemei mindenképpen) sokkal direktebben szól a táncparkettnek: a maguk mögött hagyott, gyönyörű ambienttextúrák mögül szinte tolakodóan törnek elő a 4/4-es ritmusok. Ráadásul ehhez erős idézetek társulnak: a Winter Linn finom kattogása inkább a posztpunk elődöket, a Banjo elektro-techno kevercse már tényleg a detroiti klasszikusokat juttatja eszünkbe. A rövidebb, jól megragadott zenei hangulatok rendre mintegy megágyaznak a hosszabb lélegzetű daraboknak – miközben Clark a maga 2-3 perces számaiban is annyi ötletet halmoz fel, hogy szinte sajnáljuk, hogy ilyen gyorsan szakadnak félbe, átadva helyüket egy másik sziporkának. A minden ízében friss, ropogós, üdítően megkomponált album egy szinte epikus, meg-meglóduló kompozícióval (There’s a Distance In You) és egy éber álomba ringató ambienthullámzással (Everlane) zárul – ami csak jobban kihangsúlyozza: most a klubból botorkáltunk haza a hajnali kertbe.
Warp/Neon Music, 2014
