mi a kotta?

Into the Woods

  • mi a kotta
  • 2015. január 12.

Zene

„És kínom velem vándorol, / Nem tágít soha tőlem…” Legutóbb, Ian Bostridge Schubert-dalestjének apropóján a Téli utazást emlegettük, s a most idézett két sor szerepelhetne akár abban a dalciklusban is, ám ezek a sorok a bécsi komponista egyik 1825-ös dalából valók. Az erdőben – ez a dal címe, s ez is elhangzik majd az Óbudai Danubia Zenekar Schubert-sorozatának harmadik, befejező alkalmán, mely az est, az éjszaka tematikája köré rendeződik majd (BMC, december 13., hét óra). A koncertet ezúttal a sokoldalú tehetségű Dinyés Dániel fogja vezényelni, s Kolonits Klára szopránja mellett felzeng majd a Szent Efrém Férfikar érces kórushangja is.

„Ó, én német hazám, milyen rajongva kell szeretnem téged már csak azért is, mert a te földeden született A bűvös vadász! Hogy kell szeretnem a német népet, amely A bűvös vadászt szereti; mely még ma is hisz a régi idők csodálatos mondáiban, s még ma is, férfi érettségében is érzi magában azt a titokzatos borzongást, amely ifjúságában megdobbantotta a szívét!” Így lelkendezett Richard Wagner Carl Maria von Weber operai főművéért, mely romantikus dalműben az erdőnek és az éjszakának ugyancsak fontos szerep jut, s mely operának végre új budapesti produkciója ígérkezik a hét végén (Erkel Színház, december 14., hét óra). Az előadást Zsótér Sándor rendezi, aki jeles alkotótársait, így a dramaturg Ungár Júliát és a koreográfus Ladányi Andreát is feladathoz juttatta; a karmester Halász Péter lesz. A honfi- és pályatársa alkotásáért ily felindultan rajongó Wagner pedig a Met HD-közvetítése révén jut majd elénk e napokban: A nürnbergi mesterdalnokok előadásával, James Levine dirigensi irányításával (Fesztivál Színház, december 13., hat óra).

Két világhírű vonósművész vendégszereplése esedékes a hétfordulón: a csellista Steven Isserlis Dvořák-versenyművet játszik majd a Concerto Budapest két koncertjén (Zeneakadémia, december 13., fél nyolc, ill. december 14., három óra), míg a brácsás Jurij Bahmet a Liszt Ferenc Kamarazenekarral fogja húzni (Zeneakadémia, de­cember 15., fél nyolc). A Fesztiválzenekar koncert­jein ellenben két billentyűs művész vonul majd dobogóra: Roger Muraro, hogy zongorázzon, Valérie Hartmann-Claverie pedig azért, hogy megszólaltassa az ondes Martenot elnevezésű instrumentumot (Nemzeti Hangversenyterem, december 12. és 13., háromnegyed nyolc, ill. 14., fél négy). Ez utóbbi, különleges hangszer felbukkanása gyakorlatilag csak­is egyetlen dolgot jelenthet: Fischer Iván és zenészei eljátsszák Olivier Messiaen Turangalîla szimfóniáját! A minden szempontból hatalmas, tíztételes mű programjáról maga a komponista olykor csupán ennyit mondott: szerelmi dal. Máskor azonban olyan komplex magyarázatot adott a szanszkritból vett cím mellé, hogy azzal máig beviszi az erdőbe a tájékozódni vágyót: „Lîla annyit jelent: játék, de Isten a világmindenségben folytatott játékának értelmében a teremtés, a rombolás, az újjáteremtés, az élet és halál játéka is. Lîla ugyanakkor a szerelmet is jelenti. Turanga a vágtató ló sebességével, a homokórán pergő homok monotóniájával múló idő. Turanga a mozgás és ritmus.” Hacsak úgy nem!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.