mi a kotta?

Into the Woods

  • mi a kotta
  • 2015. január 12.

Zene

„És kínom velem vándorol, / Nem tágít soha tőlem…” Legutóbb, Ian Bostridge Schubert-dalestjének apropóján a Téli utazást emlegettük, s a most idézett két sor szerepelhetne akár abban a dalciklusban is, ám ezek a sorok a bécsi komponista egyik 1825-ös dalából valók. Az erdőben – ez a dal címe, s ez is elhangzik majd az Óbudai Danubia Zenekar Schubert-sorozatának harmadik, befejező alkalmán, mely az est, az éjszaka tematikája köré rendeződik majd (BMC, december 13., hét óra). A koncertet ezúttal a sokoldalú tehetségű Dinyés Dániel fogja vezényelni, s Kolonits Klára szopránja mellett felzeng majd a Szent Efrém Férfikar érces kórushangja is.

„Ó, én német hazám, milyen rajongva kell szeretnem téged már csak azért is, mert a te földeden született A bűvös vadász! Hogy kell szeretnem a német népet, amely A bűvös vadászt szereti; mely még ma is hisz a régi idők csodálatos mondáiban, s még ma is, férfi érettségében is érzi magában azt a titokzatos borzongást, amely ifjúságában megdobbantotta a szívét!” Így lelkendezett Richard Wagner Carl Maria von Weber operai főművéért, mely romantikus dalműben az erdőnek és az éjszakának ugyancsak fontos szerep jut, s mely operának végre új budapesti produkciója ígérkezik a hét végén (Erkel Színház, december 14., hét óra). Az előadást Zsótér Sándor rendezi, aki jeles alkotótársait, így a dramaturg Ungár Júliát és a koreográfus Ladányi Andreát is feladathoz juttatta; a karmester Halász Péter lesz. A honfi- és pályatársa alkotásáért ily felindultan rajongó Wagner pedig a Met HD-közvetítése révén jut majd elénk e napokban: A nürnbergi mesterdalnokok előadásával, James Levine dirigensi irányításával (Fesztivál Színház, december 13., hat óra).

Két világhírű vonósművész vendégszereplése esedékes a hétfordulón: a csellista Steven Isserlis Dvořák-versenyművet játszik majd a Concerto Budapest két koncertjén (Zeneakadémia, december 13., fél nyolc, ill. december 14., három óra), míg a brácsás Jurij Bahmet a Liszt Ferenc Kamarazenekarral fogja húzni (Zeneakadémia, de­cember 15., fél nyolc). A Fesztiválzenekar koncert­jein ellenben két billentyűs művész vonul majd dobogóra: Roger Muraro, hogy zongorázzon, Valérie Hartmann-Claverie pedig azért, hogy megszólaltassa az ondes Martenot elnevezésű instrumentumot (Nemzeti Hangversenyterem, december 12. és 13., háromnegyed nyolc, ill. 14., fél négy). Ez utóbbi, különleges hangszer felbukkanása gyakorlatilag csak­is egyetlen dolgot jelenthet: Fischer Iván és zenészei eljátsszák Olivier Messiaen Turangalîla szimfóniáját! A minden szempontból hatalmas, tíztételes mű programjáról maga a komponista olykor csupán ennyit mondott: szerelmi dal. Máskor azonban olyan komplex magyarázatot adott a szanszkritból vett cím mellé, hogy azzal máig beviszi az erdőbe a tájékozódni vágyót: „Lîla annyit jelent: játék, de Isten a világmindenségben folytatott játékának értelmében a teremtés, a rombolás, az újjáteremtés, az élet és halál játéka is. Lîla ugyanakkor a szerelmet is jelenti. Turanga a vágtató ló sebességével, a homokórán pergő homok monotóniájával múló idő. Turanga a mozgás és ritmus.” Hacsak úgy nem!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”