mi a kotta?

Into the Woods

  • mi a kotta
  • 2015. január 12.

Zene

„És kínom velem vándorol, / Nem tágít soha tőlem…” Legutóbb, Ian Bostridge Schubert-dalestjének apropóján a Téli utazást emlegettük, s a most idézett két sor szerepelhetne akár abban a dalciklusban is, ám ezek a sorok a bécsi komponista egyik 1825-ös dalából valók. Az erdőben – ez a dal címe, s ez is elhangzik majd az Óbudai Danubia Zenekar Schubert-sorozatának harmadik, befejező alkalmán, mely az est, az éjszaka tematikája köré rendeződik majd (BMC, december 13., hét óra). A koncertet ezúttal a sokoldalú tehetségű Dinyés Dániel fogja vezényelni, s Kolonits Klára szopránja mellett felzeng majd a Szent Efrém Férfikar érces kórushangja is.

„Ó, én német hazám, milyen rajongva kell szeretnem téged már csak azért is, mert a te földeden született A bűvös vadász! Hogy kell szeretnem a német népet, amely A bűvös vadászt szereti; mely még ma is hisz a régi idők csodálatos mondáiban, s még ma is, férfi érettségében is érzi magában azt a titokzatos borzongást, amely ifjúságában megdobbantotta a szívét!” Így lelkendezett Richard Wagner Carl Maria von Weber operai főművéért, mely romantikus dalműben az erdőnek és az éjszakának ugyancsak fontos szerep jut, s mely operának végre új budapesti produkciója ígérkezik a hét végén (Erkel Színház, december 14., hét óra). Az előadást Zsótér Sándor rendezi, aki jeles alkotótársait, így a dramaturg Ungár Júliát és a koreográfus Ladányi Andreát is feladathoz juttatta; a karmester Halász Péter lesz. A honfi- és pályatársa alkotásáért ily felindultan rajongó Wagner pedig a Met HD-közvetítése révén jut majd elénk e napokban: A nürnbergi mesterdalnokok előadásával, James Levine dirigensi irányításával (Fesztivál Színház, december 13., hat óra).

Két világhírű vonósművész vendégszereplése esedékes a hétfordulón: a csellista Steven Isserlis Dvořák-versenyművet játszik majd a Concerto Budapest két koncertjén (Zeneakadémia, december 13., fél nyolc, ill. december 14., három óra), míg a brácsás Jurij Bahmet a Liszt Ferenc Kamarazenekarral fogja húzni (Zeneakadémia, de­cember 15., fél nyolc). A Fesztiválzenekar koncert­jein ellenben két billentyűs művész vonul majd dobogóra: Roger Muraro, hogy zongorázzon, Valérie Hartmann-Claverie pedig azért, hogy megszólaltassa az ondes Martenot elnevezésű instrumentumot (Nemzeti Hangversenyterem, december 12. és 13., háromnegyed nyolc, ill. 14., fél négy). Ez utóbbi, különleges hangszer felbukkanása gyakorlatilag csak­is egyetlen dolgot jelenthet: Fischer Iván és zenészei eljátsszák Olivier Messiaen Turangalîla szimfóniáját! A minden szempontból hatalmas, tíztételes mű programjáról maga a komponista olykor csupán ennyit mondott: szerelmi dal. Máskor azonban olyan komplex magyarázatot adott a szanszkritból vett cím mellé, hogy azzal máig beviszi az erdőbe a tájékozódni vágyót: „Lîla annyit jelent: játék, de Isten a világmindenségben folytatott játékának értelmében a teremtés, a rombolás, az újjáteremtés, az élet és halál játéka is. Lîla ugyanakkor a szerelmet is jelenti. Turanga a vágtató ló sebességével, a homokórán pergő homok monotóniájával múló idő. Turanga a mozgás és ritmus.” Hacsak úgy nem!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.