Lemez

Clutch: Psychic Warfare

  • Vincze Ádám
  • 2015. november 29.

Zene

A marylandi zenekar zászlóshajónak számít a kilencvenes évek óta feljött retrós, jobb híján stonernek nevezett rockzenében, noha éppenséggel nem nevezhető a stílus prototipikus zenekarának: az 1993-as debütlemez, a Transnational Speedway League helmetes, zajos rockjából indulva a Clutch végül erősen bluesalapú zenéhez érkezett meg, amelyet olyan megdöbbentő kreativitással képesek egyszerre régi vágású, mégis korszerű dalokká formálni, ahogy egyik kortársuknak sem nagyon sikerült. A kétezres évek elején három faltól falig hibátlan lemezt készítettek (Pure Rock Fury, Blast Tyrant, Robot Hive/Exodus), és a legutóbbi, négyéves szünet után 2013 tavaszán megjelent Earth Rockerrel is alapművet raktak le az asztalra.

A Psychic Warfare előtt tehát pont olyan magas volt a mérce, mint a klasszikus hármas utódai, a kevésbé átütő From Beale Street To Ob­livion és Strange Cousins From The West előtt voltak korábban. Az első klipnótaként kihozott X-Ray Visions hallatán már a nyáron minden hívő megnyugodhatott, és a lemez egésze sem okoz csalódást. Tim Sult gitáros most is hihetetlen ötletgazdagsággal használja a blues klasszikus pentatonskáláját, és Neil Fallon is képes még elképesztő refrének ­elbömbölésére, amiben a másik nyerő ezen a lemezen a Behold The Colossus; a Sucker For The Witchben pedig úgy lövik el a műfaji klisévé degradálódott felezős belassulást, hogy az ember legszívesebben betiltaná az összes többi ilyesmivel próbálkozó zenekart. A Psychic Warfare összességében egy egész kicsit nehezebben emészthető, mint amilyen az elődje volt, de ettől még, vagy épp ezért, hasonlóan hibátlan.

Weathermaker Music, 2015

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."