Lemez

Dave Gahan & Soulsavers: Angels & Ghosts

Zene

Egy ideje már megszokhattuk, hogy négy­évente érekezik új Depeche Mode-lemez, aztán jön a hozzá tartozó monstreturné, a köztes időben pedig Dave Gahan előrukkol egy szólóanyaggal. A 2003 előtt dalszerzőként egyáltalán nem alkotó énekes előbb egy rockosabb (Paper Monsters), majd egy elektronikusabb lemezzel (Hourglass) jelentkezett, 2012-ben pedig a Soulsavers nevű produceri csapattal szövetkezve adott ki albumot (The Light The Dead See). Az idei közös album aztán már Dave Gahan & Soulsavers néven látott napvilágot, nyilván egy kicsit az eladhatóság miatt is, bár tény, hogy az első koprodukcióval ellentétben itt már tényleg mindegyik dalt az 53 éves hérosz énekli. A hangvétel többnyire rockos: majd’ mindegyik számban a gitárok dominálnak, három tételben (You Owe Me; Don’t Cry; The Last Time) pedig még olyan tremoloeffekt is hallható, amitől az ember azonnal David Lynch birodalmában érzheti magát. Az Angels & Ghosts ezzel együtt alapvetően a balladák albuma: mindegyik szám lassú, a kislemezre is kimásolt All Of This And No­thingot kivéve, ami hamisítatlan sláger, és nem gyengítette volna az utóbbi DM-albumokat sem. A húsz éve a poklot, illetve a klinikai halált is megjárt Gahant többnyire spiri­tuális témák és a démonokkal való küzdelmek foglalkoztatják, a végeredmény pedig egy kevéssé falrengető, ám szimpatikus lemez egy végtelenül szimpatikus figurától, aki hamarosan, a Depeche Mode-dal, szupersztárként is visszatér.

Sony, 2015

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.