mi a kotta?

Dekadensül érdekes

  • mi a kotta
  • 2021. december 8.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/49. hétre

„Stravinszky, ahogy a Hungária-szálló egyik szobájában szemben ül velünk, már külsejében is elárulja a modern, a legmodernebb nemzedékhez való tartozását. Arcáról, mely dekadensül érdekes, elmondható, hogy a legcsekélyebb vonatkozásban sem áll a görög szépségideállal. Egyformán jól beszél franciául és németül, beszéd közben egyikből a másikba csap át. Elmondja, hogy Párizsból jön, hogy állandó lakóhelye Nizza és hogy tizenhat esztendeje jött el Oroszországból.

A hétfői hangversenyen előadásra kerülő Petruska szvitjéről esik többek között szó. Megemlítjük, hogy Strauss Richárd nagy elismeréssel szólt előttünk erről a munkájáról. Mintha kissé ironikusan mosolyogna: – Ah, igen… A Petruskáig még követni tud Strauss… Tovább már nem… Régi munkám a Petruska. Nem mondom, hogy rossz munka. De már túl vagyok rajta.”

Így kezdődött a Pesti Hírlap 1926-os interjúja a nagy orosz zeneszerzővel, akinek a vezetéknevét akkor Stravinszky formában, mindmáig pedig a Stravinsky és a Sztravinszkij írásmód között ingadozva szokás lejegyezni. Például most is, midőn Pestre várjuk Valerij Gergijevet és szentpétervári zenekarát, hogy megszólaltassák a Strauss által is méltatott Petruskát, s előtte még Debussytől az Egy faun délutánját meg Saint-Saëns 2. zongoraversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, december 15., fél nyolc). S ha netán feltűnt volna, hogy elsőre kikerültük az orosz együttes megnevezését, hát az nem volt véletlen, hiszen az írásmód itt is mutat némi kis ingadozást. A Mariinszkij Színház Zenekarának nevét ugyanis sokáig inkább így írták: a Kirov Opera Zenekara.

De már ugorjunk is át az egykor ugyancsak más neveken ismert Concerto Budapest szombati koncertjéhez, mondjuk, az említett Debussy-mű apropójával, ürügyén és örve alatt, merthogy a Mallarmé eklogája által ihletett Faun ott is elfuvolázza majd a magáét (Nemzeti Hangversenyterem, december 11., fél nyolc). De csak a szünet után, az első részt ugyanis a vezénylő Eötvös Péter két szerzeménye fogja kitölteni, s közülük az Alhambra címet is viselő III. hegedűverseny ráadásul többször halasztott magyarországi bemutató gyanánt – és Baráti Kristóf szólójával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.