„Stravinszky, ahogy a Hungária-szálló egyik szobájában szemben ül velünk, már külsejében is elárulja a modern, a legmodernebb nemzedékhez való tartozását. Arcáról, mely dekadensül érdekes, elmondható, hogy a legcsekélyebb vonatkozásban sem áll a görög szépségideállal. Egyformán jól beszél franciául és németül, beszéd közben egyikből a másikba csap át. Elmondja, hogy Párizsból jön, hogy állandó lakóhelye Nizza és hogy tizenhat esztendeje jött el Oroszországból.
A hétfői hangversenyen előadásra kerülő Petruska szvitjéről esik többek között szó. Megemlítjük, hogy Strauss Richárd nagy elismeréssel szólt előttünk erről a munkájáról. Mintha kissé ironikusan mosolyogna: – Ah, igen… A Petruskáig még követni tud Strauss… Tovább már nem… Régi munkám a Petruska. Nem mondom, hogy rossz munka. De már túl vagyok rajta.”
Így kezdődött a Pesti Hírlap 1926-os interjúja a nagy orosz zeneszerzővel, akinek a vezetéknevét akkor Stravinszky formában, mindmáig pedig a Stravinsky és a Sztravinszkij írásmód között ingadozva szokás lejegyezni. Például most is, midőn Pestre várjuk Valerij Gergijevet és szentpétervári zenekarát, hogy megszólaltassák a Strauss által is méltatott Petruskát, s előtte még Debussytől az Egy faun délutánját meg Saint-Saëns 2. zongoraversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, december 15., fél nyolc). S ha netán feltűnt volna, hogy elsőre kikerültük az orosz együttes megnevezését, hát az nem volt véletlen, hiszen az írásmód itt is mutat némi kis ingadozást. A Mariinszkij Színház Zenekarának nevét ugyanis sokáig inkább így írták: a Kirov Opera Zenekara.
De már ugorjunk is át az egykor ugyancsak más neveken ismert Concerto Budapest szombati koncertjéhez, mondjuk, az említett Debussy-mű apropójával, ürügyén és örve alatt, merthogy a Mallarmé eklogája által ihletett Faun ott is elfuvolázza majd a magáét (Nemzeti Hangversenyterem, december 11., fél nyolc). De csak a szünet után, az első részt ugyanis a vezénylő Eötvös Péter két szerzeménye fogja kitölteni, s közülük az Alhambra címet is viselő III. hegedűverseny ráadásul többször halasztott magyarországi bemutató gyanánt – és Baráti Kristóf szólójával.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
