mi a kotta?

Dekadensül érdekes

  • mi a kotta
  • 2021. december 8.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/49. hétre

„Stravinszky, ahogy a Hungária-szálló egyik szobájában szemben ül velünk, már külsejében is elárulja a modern, a legmodernebb nemzedékhez való tartozását. Arcáról, mely dekadensül érdekes, elmondható, hogy a legcsekélyebb vonatkozásban sem áll a görög szépségideállal. Egyformán jól beszél franciául és németül, beszéd közben egyikből a másikba csap át. Elmondja, hogy Párizsból jön, hogy állandó lakóhelye Nizza és hogy tizenhat esztendeje jött el Oroszországból.

A hétfői hangversenyen előadásra kerülő Petruska szvitjéről esik többek között szó. Megemlítjük, hogy Strauss Richárd nagy elismeréssel szólt előttünk erről a munkájáról. Mintha kissé ironikusan mosolyogna: – Ah, igen… A Petruskáig még követni tud Strauss… Tovább már nem… Régi munkám a Petruska. Nem mondom, hogy rossz munka. De már túl vagyok rajta.”

Így kezdődött a Pesti Hírlap 1926-os interjúja a nagy orosz zeneszerzővel, akinek a vezetéknevét akkor Stravinszky formában, mindmáig pedig a Stravinsky és a Sztravinszkij írásmód között ingadozva szokás lejegyezni. Például most is, midőn Pestre várjuk Valerij Gergijevet és szentpétervári zenekarát, hogy megszólaltassák a Strauss által is méltatott Petruskát, s előtte még Debussytől az Egy faun délutánját meg Saint-Saëns 2. zongoraversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, december 15., fél nyolc). S ha netán feltűnt volna, hogy elsőre kikerültük az orosz együttes megnevezését, hát az nem volt véletlen, hiszen az írásmód itt is mutat némi kis ingadozást. A Mariinszkij Színház Zenekarának nevét ugyanis sokáig inkább így írták: a Kirov Opera Zenekara.

De már ugorjunk is át az egykor ugyancsak más neveken ismert Concerto Budapest szombati koncertjéhez, mondjuk, az említett Debussy-mű apropójával, ürügyén és örve alatt, merthogy a Mallarmé eklogája által ihletett Faun ott is elfuvolázza majd a magáét (Nemzeti Hangversenyterem, december 11., fél nyolc). De csak a szünet után, az első részt ugyanis a vezénylő Eötvös Péter két szerzeménye fogja kitölteni, s közülük az Alhambra címet is viselő III. hegedűverseny ráadásul többször halasztott magyarországi bemutató gyanánt – és Baráti Kristóf szólójával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.