rés a présen

„Lelki kenyér”

  • rés a présen
  • 2021. december 8.

Zene

Keller András zenekarvezető, Concerto Budapest

rés a présen: Hogy foglalná össze a Concerto Budapest koncertjeinek a célját?

Keller András: A Concerto Budapest feladata a klasszikus zene magasrendű megszólaltatása úgy, hogy a művészet által értékeket teremtsen a társadalom számára. A jelenkor értékválságában még fontosabbnak tartom a klasszikus zene szerepét abban, hogy emberi maradhasson a világ. A zene univerzális nyelv, amely egyaránt hat az érzelmekre és az értelemre, és képes jobbá tenni a világot. Az együttes a nagyobb rendezvényein szeretné ráirányítani a figyelmet egy-egy témára. Ilyen a Mozart-nap, A hallgatás napja című kortárs zenei fesztivál, a Magyar Kincsek Ünnepe, a többnapos Hallgassunk Brahmsot! vagy az idén a Viva La Viola!-val elindult sorozat, mely egy-egy hangszert állít a középpontba. Célom a Concerto Budapesttel emellett az, hogy napról napra még jobb zenekar és még jobb zenészek legyünk.

rap: Mit vett el ebből a járványhelyzet?

KA: A járvány az egész világot felborította. De a világ tovább szeretne élni, elindultak a közvetítések, szüksége volt az embereknek a zenére. A Concertónak egy év alatt milliós nézettsége volt. Viszont a közösségi élmény, a lényeg elveszett. Ráadásul sokan, akik ingyenesen juthattak a kultúrához, most kevésbé szánnak rá pénzt, ami nagy baj, mert csak akkor maradhat fenn a kultúra, ha az emberek áldoznak rá. Ez a lelki kenyér.

rap: Milyen események várhatók még az évben? Lesz-e karácsonyi koncert?

KA: December 11-én lesz a Müpában a rég­óta várt koncertünk Eötvös Péterrel, ahol az új, Alhambra című hegedűversenyének lesz a magyarországi bemutatója Baráti Kristóffal, valamint a 2020-ban íródott Siren’s Song mellett két Debussy-mű, az Egy faun délutánja és az Ibéria lesz műsoron. Másnap, december 12-én két nagyszabású klasszikus remekművet, Beethoven Szeptettjét és Schubert Oktettjét adjuk elő a Zeneakadémián, a Keller Quartet, Klenyán Csaba, Mohai Bálint, Tóth Bálint és Buza Vilmos közreműködésével. Karácsonyi koncertünk december 20-án lesz a Zeneakadémián. Eredetileg Beethoven IX. szimfóniáját terveztük az ünnepi koncertre, de a járvány jelenlegi alakulása miatt erről le kellett mondanunk. Egy szimfonikus zenekar munkája fokozottan veszélyeztetett, egy légtérben több mint nyolcvan ember, hosszú időn keresztül, ráadásul a fúvósok nem tudnak maszkban játszani. Ehhez még egy nagy létszámú kórus jönne, amit úgy ítéltem meg, hogy most túl veszélyes lenne. Megkérdeztük a közönséget arról, hogy mit szeretne helyette hallani: végül Beethoven csodálatos VII. szimfóniája mellett döntöttek. A koncert szólistája Berecz Mihály lesz Beethoven G-dúr zongoraversenyével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.