rés a présen: Több formációban is benne vagy, de talán a Dés András Trió volt a legjelentősebb. Hogyan élted meg a feloszlását 2011-ben, és mi lett utána?
Dés András: Ez volt az első zenekar a saját nevem alatt, számomra igazi mérföldkő. Ezzel az együttessel jelent meg az első olyan lemez, amelyet nemcsak ütőhangszeresként, hanem zenekarvezetőként és zeneszerzőként is jegyzek. A zenekarvezetés számos olyan új kérdéssel szembesített, amelyekkel egy sidemannek nem feltétlenül kell foglalkoznia. Ezek főleg önismereti kérdések, a kollégákkal, közönséggel, zenével és elsősorban saját magammal kapcsolatban. A trióm az áthidalhatatlan távolság miatt oszlott fel: először a bőgős, Szandai Matyi költözött ki Párizsba, majd Szabó Dani, a zongorista Los Angelesbe. Többek között velük kezdtem el a Konzervnyitó Akciócsoport című sorozatot is, amelyet távozásuk után is folytattam. Ezeken az interaktív beszélgetős, zenélős esteken riporterként is funkcionálok, ami nem kis feladat, hiszen az elmúlt harminc alkalommal többek között olyan emberekkel beszélgettem, mint Ascher Tamás, Spiró György vagy Geszti Péter.
rap: Kikkel szeretsz, szerettél együttműködni még?
DA: Szívesen emlékszem vissza az összes zenekarra, amelynek tagja voltam, rengeteg szenzációs zenésszel játszhattam az elmúlt tizenöt év alatt. Jelenleg is több együttesben játszom, amelyek közül három viszonylag friss csapatot említenék meg. Ezekről azt gondolom, nagy jövő előtt állnak. Az 1705 nevű dzsessztrió, a Both Miklós Folkside és a Jónás Vera Experiment mind izgalmas, inspiráló színfolt az életemben. Az elmúlt hónapokban ismét sokat játszottam apukámmal is (Dés Lászlóval - rap) nagyszerű magyar írókkal közös esteken.
rap: Milyen új produkcióra készülsz?
DA: Nagy öröm, hogy a volt trióm Fenyvesi Marci gitárossal - aki szintén nem él itthon - kiegészülve újra összeáll, és három koncertet adhatunk csupa friss szerzeménnyel, s a miniturné végén egy lemezt is felveszünk. A Dés András - Quartet '13 névre hallgató alkalmi projekt kizárólag most nyáron lesz hallható. Július 27-én a Művészetek Völgyében, augusztus 1-jén az Ördögkatlan Fesztiválon a Vylyan teraszon, és másnap a Budapest Jazz Clubban. A produkció különlegessége, hogy zömében olyan számokat játszunk, amelyeket a Konzervnyitó különböző estjeire írtam, így elhangzik majd Pintér Béla, Varga Mátyás vagy Ungváry Krisztián által inspirált szerzemény is.
rap: Mi lesz a speciál az Ördögkatlanon?
DA: Az, hogy eddig még nem játszottam az Ördögkatlanon. Idén viszont úgy alakult, hogy a saját zenekarom fellépése után még aznap lesz egy koncertünk a Folkside-dal is, úgyhogy szerencsére augusztus elsején lesz időm jó alaposan belekóstolni ebbe a különleges fesztiválba.
rap: Fontos a zenében a humor?
DA: A játékosságot nagyon fontosnak tartom. Úgy vettem észre, hogy amikor igazán bele tudok feledkezni akár a zenélésbe, akár a zeneszerzésbe, a kreativitásom egyik fő mozgatórugója a játék. Ellenben nagyon távol áll tőlem a mostanában divatos idézőjelbe tett művészet, amikor úgy csinálunk, mintha az egész csak egy vicc lenne. Nehezen tudom elképzelni, hogy ha valaki eljut odáig, hogy hosszú munkaórákat fektet egy alkotásba, azt ne gondolja komolyan. A gondolatok két végén az idézőjeleket védőpajzsnak érzem, hogy ne lehessen kritizálni a művészt, ne lehessen rajtakapni az őszinte kitárulkozáson, hiszen ő csak viccelt.
