Operabeavató

Dinyés Dánielék

Zene

Dinyés Dánielék új helyszínre költöztek, de amúgy semmi sem változott: operai beavatójuk úgy tökéletes, ahogy van. Ebben az évadban a Figaro házassága lesz sorozatuk témája, s az első alkalommal e vígopera első három jelenetét tették tüzetes, meggyőző és mindeközben fölöttébb szórakoztató elemzés tárgyává. Dinyés, aki sokoldalúbb tehetség annál, semhogy valódi rangján beilleszthető legyen a magyar zenei és zenés színházi üzemmenet skatulyáiba – született előadó: jószerint észrevétlenül veszi az ismeretterjesztés legnehezebb akadályait. Vagyis úgy képes töretlenül mulatságos és megvesztegetően könnyed lenni, hogy közben minden, amit elmond, pontos, informatív és lényegre törő marad. Mert ha netán elsőre tét nélküli vállalkozásnak is tűnne, hogy Mozart „élettudományi doktor” zsenialitása bizonyítást nyerjen, hát Dinyés már az első ütemek után az operadramaturgia talán nem is sejtett mélységeit tárja a közönség elé. Ebben a játéknak is beillő munkában méltó partnere Göttinger Pál, aki hasonlóan jó svádájú szövegláda, s aki az operarendezés praktikus tevékenységének üdítően önironikus bemutatására vállalkozik, szóban és tettleg egyaránt. „Soha senki sem akar szándékosan rossz előadást csinálni – leszámítva a németeket” – halljuk tőle a mély élet- és színházismeretről tanúskodó bonmot-t, s ez hűen jelzi egyszersmind Göttinger és Dinyés beavatói meggyőződését is, mely szerint Mozart és Da Ponte világos és követendő irányt mutatott a mindenkori színre állítók számára. Ami persze éppenséggel nem zárja ki a játéklehetőségek változatosságát, ahogyan azt Göttinger rögtön meg is mutatta nekünk, első alkalommal a Susanna–Figaro-páros, vagyis Bordás Barbara és a különösen elemében lévő Cseh Antal részvételével. A sorozat november 27-én folytatódik: a hétpróbás operabubusoknak és a műfajjal éppen csak most ismerkedőknek is ott a helyük!

Hatszín Teátrum, október 21.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.