Operabeavató

Dinyés Dánielék

Zene

Dinyés Dánielék új helyszínre költöztek, de amúgy semmi sem változott: operai beavatójuk úgy tökéletes, ahogy van. Ebben az évadban a Figaro házassága lesz sorozatuk témája, s az első alkalommal e vígopera első három jelenetét tették tüzetes, meggyőző és mindeközben fölöttébb szórakoztató elemzés tárgyává. Dinyés, aki sokoldalúbb tehetség annál, semhogy valódi rangján beilleszthető legyen a magyar zenei és zenés színházi üzemmenet skatulyáiba – született előadó: jószerint észrevétlenül veszi az ismeretterjesztés legnehezebb akadályait. Vagyis úgy képes töretlenül mulatságos és megvesztegetően könnyed lenni, hogy közben minden, amit elmond, pontos, informatív és lényegre törő marad. Mert ha netán elsőre tét nélküli vállalkozásnak is tűnne, hogy Mozart „élettudományi doktor” zsenialitása bizonyítást nyerjen, hát Dinyés már az első ütemek után az operadramaturgia talán nem is sejtett mélységeit tárja a közönség elé. Ebben a játéknak is beillő munkában méltó partnere Göttinger Pál, aki hasonlóan jó svádájú szövegláda, s aki az operarendezés praktikus tevékenységének üdítően önironikus bemutatására vállalkozik, szóban és tettleg egyaránt. „Soha senki sem akar szándékosan rossz előadást csinálni – leszámítva a németeket” – halljuk tőle a mély élet- és színházismeretről tanúskodó bonmot-t, s ez hűen jelzi egyszersmind Göttinger és Dinyés beavatói meggyőződését is, mely szerint Mozart és Da Ponte világos és követendő irányt mutatott a mindenkori színre állítók számára. Ami persze éppenséggel nem zárja ki a játéklehetőségek változatosságát, ahogyan azt Göttinger rögtön meg is mutatta nekünk, első alkalommal a Susanna–Figaro-páros, vagyis Bordás Barbara és a különösen elemében lévő Cseh Antal részvételével. A sorozat november 27-én folytatódik: a hétpróbás operabubusoknak és a műfajjal éppen csak most ismerkedőknek is ott a helyük!

Hatszín Teátrum, október 21.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.