Lemez

Disclosure: Energy

  • - minek -
  • 2020. október 17.

Zene

Guy és Howard Lawrence Disclosure még mindig kolosszális bemutatkozó albumuk, a 2013-as Settle méltó utódját keresik. Ekkor kreatívan ötvözték a house, a garage és a soul/
r&b hangulatokat, majd ültették át ezt a félunderground zenei világot egy maximális popszenzibilitással összerakott, dalközpontú lemezre, ahol izgalmas, részben akkor befutó vokalisták – például Sam Smith – adták hangjukat a közös szerzeményekhez. A 2015-ös Caracal korrekt, még önismétléssel sem igazán vádolható második album lett, s most öt év után ismét előttünk egy Disclosure-lemezanyag, hasonló filozófiával összerakva, csak éppen a világ változott meg alaposan körülötte. De így lenne ez akkor is, ha nem zárná be kis klubokba, vagy inkább a nappalikba e – fesztiválok nagyszínpadára való – számokat a járvány teremtette kényszerhelyzet. Nem mintha különösebb baj volna a zenével: a brit testvérpár tökéletesen uralja a hangokat, a kezük alól csakis precíz, ötletes mestermunka kerül ki. Idejétmúltnak sem nevezhetjük fájdalommentes pop-house hangzásukat, és a közreműködők sem hiányoznak: a Kelis hangjával megtámogatott Watch Your Step ígéretes felütés, és később is bőven kapunk ízelítőt az afrobeattel, szambával vagy néha r&b-vel megbolondított, de azért főleg 4/4-es tánczenéből. De a dalok kevésbé emlékezetesek, mint egykor, és itt el is jutottunk az album gyenge pontjához. A korán ellőtt patronok után hamar leül az Energy, és ha unalmassá nem is válik, ahhoz sem csinál kedvet, hogy erre bulizzuk végig a ragály hátralévő hosszú hónapjait.

Island, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.