Lemez

Ditta & Imre Rohmann play Bartók, Debussy, De Falla & Ravel

  • - csk -
  • 2017. október 28.

Zene

A kamarazene, miután a zenetörténet kilépett a főúri rezidenciális muzsikálás korszakából, polgári műfajjá vált, s az is maradt a második világháborúig – aztán kiveszett az otthonokból. E letűnt időkben még szokás volt, hogy a művelt családok tagjai hangszereken játszottak, s ezeket otthon, együtt szólaltatták meg, előadva Bach, Mozart, Beethoven, Schubert és mások műveit. Mint oly sok minden, ami szép és jó, ez is végérvényesen a múlté. Családi kamarazene ma már jóformán csak olyankor valósul meg, ha egy zenészfamíliában akad két profi, akik közösen adnak koncertet vagy közösen készítenek lemezt. Mint most a kiváló csellista, Rohmann Ditta (34) és édesapja, a nagyszerű zongoraművész, Rohmann Imre (64).

A CD műsora kivételes érzékenységről tanúskodik. Csupa összeillő szerző a 20. század első feléből: Bartók Rapszódiái és Román népi táncai, Debussy és Ravel Szonátái, De Falla Spanyol népdalai. Eredeti művek és átiratok, nagyon hasonló esztétikájú és világképű, progresszív gondolkodású szerzőktől, s a művek jelentős részében ott munkál a (magyar, román vagy spanyol) folklór. Egyszóval ezek a művek erősen „összekapaszkodnak”, meghallgatásuk egységes élményt ígér.

És az előadók? Ők is összekapaszkodnak. A lemez sok és sokféle élvezettel kínálja meg hallgatóját, ezek közül mindenképpen érdemes megemlíteni a makulátlan hangszeres kidolgozást, a technika feddhetetlenségét, a sokszínű és gazdagon áradó csellóhangot, a zongora plasztikus billentését. Érdemes felhívni a figyelmet a két művész játékából sugárzó szenvedélyre, a muzsikálásuk által közvetített lelkiállapotok sokféleségére, a zenei karakterekkel, a művek szellemével való magasrendű és feltétlen azonosulásra. De ami a leginkább megragadó, az a minden rezdülésre kiterjedő kamarazenei együttműködés. Apa és lánya ezeken a felvételeken valóban lelkesítő összhangban muzsikál.

Hungaroton, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control, azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.