DVD

Donizetti: Anna Bolena

  • - káté -
  • 2011. december 23.

Zene

Donizetti Anna Bolena című operája mártírkoszorúval övezi a hírhedett angol királyné (levágott) fejét, a bécsi Staatsoper idei előadásának felvétele pedig glóriát von a címszereplő Anna Netrebkóé köré. Anna és Anna találkozása azon a drámai metszésponton történik, ahol a világsztár szoprán mindinkább eltávolodik a lírai naivaszerepektől, és Maria Callas örökébe készül lépni. Asszonyos érettség és tovatűnő szerelmes naivitás jellemzi Netrebko Boleynjét, aki érzelmi szövevény középpontjában áll. Eldobott egy férfit a trónért, és most őt is eldobják, mert egy másik nő, Jane Seymour is ugyanazt a VIII. Henriket és ugyanazt a trónt akarja. Mindenki szeret, és mindenki szeretve van, csak fáziskéséssel és "keresztben". A király kibogozza a csomót, de le is vágatja a neki felesleges fejeket. Őt a marcona macsó és markáns basszus Ildebrando D'Arcangelo énekli. Jane Seymour a csodás szőkeség, Elina Garanca alakításában pompás ellenfél világos-fényes mezzójával és alig titkolt hatalmi ambíciójával. Karakterben halványabb az Annát imádó tenor, Francesco Meli. Tablók szolgáltatják a történelmi díszletet, a rendező Eric Génovése nem töri magát az eredetiségért, de a végére behozza a kislány Erzsébetet, hadd tanuljon a gyerek anyja kivégzéséből. De ki figyel oda, amikor a harmincegy éves Donizetti - ez volt élete első igazi sikere - a frenetikus Coppia iniqua áriával koronázza meg még utoljára a fővesztésre induló Annát, a másik Anna pedig egy anyatigris elszántságával veti magát a sorsa elé, mielőtt lehull - a függöny.

Deutsche Grammophon/Universal, 2 DVD, 2011

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.