dvd - A sziklatanács titka

  • - kg -
  • 2008. augusztus 28.

Zene

Fél Párizs benne van - a külső kerületek éppúgy, mint a belváros - minden idők egyik legnagyobb, csakis DVD-n kapható összeesküvésében. Pont az ilyen konspirációkért találták ki a házimozit (meg a Risi-, Wilder-, Truffaut-összesért - csak az egy másik írás), azért tehát, hogy ne kelljen kiöltözni minden gonoszan hunyorgó háziorvos és a mögöttük felsorakozó szektás elmebetegek kedvéért.
Fél Párizs benne van - a külsõ kerületek éppúgy, mint a belváros - minden idõk egyik legnagyobb, csakis DVD-n kapható összeesküvésében. Pont az ilyen konspirációkért találták ki a házimozit (meg a Risi-, Wilder-, Truffaut-összesért - csak az egy másik írás), azért tehát, hogy ne kelljen kiöltözni minden gonoszan hunyorgó háziorvos és a mögöttük felsorakozó szektás elmebetegek kedvéért. Persze a szektás összeköttetésû háziorvosok mezõnyében is vannak minõségi különbségek, esetünkben például egy csomó nemzetközi híresség tiszteli meg a kiválasztott eljövetelével el-eljátszó almûfajt: olasz ágon Monica Bellucci, a francián Catherine Deneuve, a kakukktojás németen pedig Moritz Bleibtreu. Kétségtelenül bukszanyitogató felállás, az ilyesmi láttán még az Eurimage irodáiban is néma vigyázzállásba vágják magukat a tisztviselõk, s van tovább is. Mert a kör közepén egy örökbefogadott, mongol kisfiú árválkodik, a kis Liu-Sanra feni a fogát fél Párizs és a doktor bácsi, de igény tart a gyermek varázserejére az õshaza is, amely egy marcona zsákos emberrel képviselteti magát a francia fõvárosban. Jelen leosztásban Bellucci az anyásan szende, Deneuve pedig a jégverem - múltkor mintha épp fordítva lett volna, jobb körökben ezt úgy hívják: színészi kihívás. Nem mehetünk el szó nélkül a kortárs német film egyik legnagyobb húzóneve, Moritz Bleibtreu szerepe mellett sem. Õ az orosz titkosszolgálat emberét alakítja: akcentusa helyénvaló, fegyverfogása magabiztos, a nemzetközi koprodukciók német posztján sikerrel váltja Jürgen Prochnow-t.

Forgalmazza az SPI

**

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.