dvd - A sziklatanács titka

  • - kg -
  • 2008. augusztus 28.

Zene

Fél Párizs benne van - a külső kerületek éppúgy, mint a belváros - minden idők egyik legnagyobb, csakis DVD-n kapható összeesküvésében. Pont az ilyen konspirációkért találták ki a házimozit (meg a Risi-, Wilder-, Truffaut-összesért - csak az egy másik írás), azért tehát, hogy ne kelljen kiöltözni minden gonoszan hunyorgó háziorvos és a mögöttük felsorakozó szektás elmebetegek kedvéért.
Fél Párizs benne van - a külsõ kerületek éppúgy, mint a belváros - minden idõk egyik legnagyobb, csakis DVD-n kapható összeesküvésében. Pont az ilyen konspirációkért találták ki a házimozit (meg a Risi-, Wilder-, Truffaut-összesért - csak az egy másik írás), azért tehát, hogy ne kelljen kiöltözni minden gonoszan hunyorgó háziorvos és a mögöttük felsorakozó szektás elmebetegek kedvéért. Persze a szektás összeköttetésû háziorvosok mezõnyében is vannak minõségi különbségek, esetünkben például egy csomó nemzetközi híresség tiszteli meg a kiválasztott eljövetelével el-eljátszó almûfajt: olasz ágon Monica Bellucci, a francián Catherine Deneuve, a kakukktojás németen pedig Moritz Bleibtreu. Kétségtelenül bukszanyitogató felállás, az ilyesmi láttán még az Eurimage irodáiban is néma vigyázzállásba vágják magukat a tisztviselõk, s van tovább is. Mert a kör közepén egy örökbefogadott, mongol kisfiú árválkodik, a kis Liu-Sanra feni a fogát fél Párizs és a doktor bácsi, de igény tart a gyermek varázserejére az õshaza is, amely egy marcona zsákos emberrel képviselteti magát a francia fõvárosban. Jelen leosztásban Bellucci az anyásan szende, Deneuve pedig a jégverem - múltkor mintha épp fordítva lett volna, jobb körökben ezt úgy hívják: színészi kihívás. Nem mehetünk el szó nélkül a kortárs német film egyik legnagyobb húzóneve, Moritz Bleibtreu szerepe mellett sem. Õ az orosz titkosszolgálat emberét alakítja: akcentusa helyénvaló, fegyverfogása magabiztos, a nemzetközi koprodukciók német posztján sikerrel váltja Jürgen Prochnow-t.

Forgalmazza az SPI

**

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.