rés a présen

Egy rezgés, ami lecsapódott

Baksa-Soós Attila, író, költő, zenész

  • rés a présen
  • 2011. december 10.

Zene

rés a présen: A most megjelent könyved úgymond az irodalom és a rockzene találkozása a boncasztalon. Mit értsünk Rocklitera cím alatt?

Baksa-Soós Attila: Na, azért a boncasztal elég ijesztő így felütésnek. Legalábbis egy ekkora hipochondert, mint én, azonnal arra emlékeztet, ahogy egy tagnak a lábát elkezdik lefűrészelni. Most olvasom Josh Bazell bestsellerét, ami a kórházmaffiózók életét mutatja be szépirodalmi kaszabolással. A Rocklitera nem patológiai eset. Sokkal inkább a kor pillanatfelvétele. Egy rezgés, ami lecsapódott bennem barátaim zenéjét hallgatván. Olyan kortárs zenekarokról (többek között: HS7, Quimby, Hiperkarma, 30Y, Zagar, Supernem) szóló cuccot írtam, ami lehet, hogy sajátos, de őszinte és szürreális, de tudod, minden, ami körülvesz, tök szürreál. Például itt van az a helyzet, hogy koncertre megyünk Grétivel - nélküle ez a kötet nem jöhetett volna létre -, de előtte valahogy intézni kell, hogy valaki vigyázzon a négy gyerekünkre, Ciluka2 Junior Piaf Muskátlira, a cicánkra és egy szakállas agámára, aki mondjuk nem mozog sokat. Ehhez képest a novelláim szerintem egészen közérthetők lettek.

rap: A képek, fotók hogyan illeszkednek a szöveghez?

BSA: Lékó Tamást egy este arra kértem, hogy fotózza le a szövegeimhez az együtteseket. Elolvasta, lefotózta. Elég egyszerűen hangzik, de a megvalósítás kicsit bonyolultabb volt. Matykó (Neo) egyszer majdnem elindított egy egész szerelvényt a Vasúttörténeti Parkban. Sípolt is minden elég rendesen.

rap: Íróként vagy zenészként tudod definiálni magad?

BSA: Ha azt mondom, író, akkor Péter, Anna és Lajos sértődik meg joggal. Ha a zenész jelzőt biggyeszted a nevem mellé, akkor David, Mick és Sid kap (ja, már nem!) agyérgörcsöt. Szóval maradjunk annyiban, hogy nagyon szeretek táncolni.

rap: Hol és mikor találkozhat veled a közönség?

BSA: Itt van a rocklitera.hu oldal a kiadóm, a Collective Art jóvoltából. Német kiadóm, az Omikron Publishing a nemzetközi vonalat vállalta. Arra gondoltunk, hogy a Rocklitera egy annyira összetett sorozat első kötete, amit nem lehet egy egyszeri könyvbemutatóval letudni. November 24-én a Dobozban, december 9-én az Ankerben, az ünnepek között 27-én a Fészek klubban és január végén a Gödörben lesz már biztosan Rocklitera fesztivál, ahol zenélünk, vetítünk, felolvasunk és bulizunk. Ha a háttérbe szeretnél betekintést nyerni, werkvideók, werkfotók, sztorik révén, akkor ott a www.facebook.com/baksasoosattila oldalam.

rap: Édesapád különös figurája a magyar rockzene történetének. Hogyan kapcsolódik ő a te művészetedhez?

BSA: Naná, hogy kapcsolódik! Ligeti Nagy Tamás azt írta erről, hogy ez genetika. Settenkedő is ilyesmit mondott a Tilosban. Viszont legalább 121 Magyar Narancs-különkiadás kellene a kérdés megválaszolásához. Pár napja Berlinben voltam. Két éjjelen keresztülzenéltem folyamatosan a fateromnak.

rap: Melyik a kedvenc zenekarod?

BSA: Egészen meglep, hogy ez a 200 éves csávó, Liszt Ferenc, még ennyi idősen is ilyen Fantasztikus Szimfóniát zongorázik.

rap: Nem az első köteted ez, gondolom, nem is az utolsó.

BSA: Persze! Írás nélkül kb. két napig bírom ki, utána hisztériás leszek. Zene nélkül már délutánra.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.