rés a présen

Egy rezgés, ami lecsapódott

Baksa-Soós Attila, író, költő, zenész

  • rés a présen
  • 2011. december 10.

Zene

rés a présen: A most megjelent könyved úgymond az irodalom és a rockzene találkozása a boncasztalon. Mit értsünk Rocklitera cím alatt?

Baksa-Soós Attila: Na, azért a boncasztal elég ijesztő így felütésnek. Legalábbis egy ekkora hipochondert, mint én, azonnal arra emlékeztet, ahogy egy tagnak a lábát elkezdik lefűrészelni. Most olvasom Josh Bazell bestsellerét, ami a kórházmaffiózók életét mutatja be szépirodalmi kaszabolással. A Rocklitera nem patológiai eset. Sokkal inkább a kor pillanatfelvétele. Egy rezgés, ami lecsapódott bennem barátaim zenéjét hallgatván. Olyan kortárs zenekarokról (többek között: HS7, Quimby, Hiperkarma, 30Y, Zagar, Supernem) szóló cuccot írtam, ami lehet, hogy sajátos, de őszinte és szürreális, de tudod, minden, ami körülvesz, tök szürreál. Például itt van az a helyzet, hogy koncertre megyünk Grétivel - nélküle ez a kötet nem jöhetett volna létre -, de előtte valahogy intézni kell, hogy valaki vigyázzon a négy gyerekünkre, Ciluka2 Junior Piaf Muskátlira, a cicánkra és egy szakállas agámára, aki mondjuk nem mozog sokat. Ehhez képest a novelláim szerintem egészen közérthetők lettek.

rap: A képek, fotók hogyan illeszkednek a szöveghez?

BSA: Lékó Tamást egy este arra kértem, hogy fotózza le a szövegeimhez az együtteseket. Elolvasta, lefotózta. Elég egyszerűen hangzik, de a megvalósítás kicsit bonyolultabb volt. Matykó (Neo) egyszer majdnem elindított egy egész szerelvényt a Vasúttörténeti Parkban. Sípolt is minden elég rendesen.

rap: Íróként vagy zenészként tudod definiálni magad?

BSA: Ha azt mondom, író, akkor Péter, Anna és Lajos sértődik meg joggal. Ha a zenész jelzőt biggyeszted a nevem mellé, akkor David, Mick és Sid kap (ja, már nem!) agyérgörcsöt. Szóval maradjunk annyiban, hogy nagyon szeretek táncolni.

rap: Hol és mikor találkozhat veled a közönség?

BSA: Itt van a rocklitera.hu oldal a kiadóm, a Collective Art jóvoltából. Német kiadóm, az Omikron Publishing a nemzetközi vonalat vállalta. Arra gondoltunk, hogy a Rocklitera egy annyira összetett sorozat első kötete, amit nem lehet egy egyszeri könyvbemutatóval letudni. November 24-én a Dobozban, december 9-én az Ankerben, az ünnepek között 27-én a Fészek klubban és január végén a Gödörben lesz már biztosan Rocklitera fesztivál, ahol zenélünk, vetítünk, felolvasunk és bulizunk. Ha a háttérbe szeretnél betekintést nyerni, werkvideók, werkfotók, sztorik révén, akkor ott a www.facebook.com/baksasoosattila oldalam.

rap: Édesapád különös figurája a magyar rockzene történetének. Hogyan kapcsolódik ő a te művészetedhez?

BSA: Naná, hogy kapcsolódik! Ligeti Nagy Tamás azt írta erről, hogy ez genetika. Settenkedő is ilyesmit mondott a Tilosban. Viszont legalább 121 Magyar Narancs-különkiadás kellene a kérdés megválaszolásához. Pár napja Berlinben voltam. Két éjjelen keresztülzenéltem folyamatosan a fateromnak.

rap: Melyik a kedvenc zenekarod?

BSA: Egészen meglep, hogy ez a 200 éves csávó, Liszt Ferenc, még ennyi idősen is ilyen Fantasztikus Szimfóniát zongorázik.

rap: Nem az első köteted ez, gondolom, nem is az utolsó.

BSA: Persze! Írás nélkül kb. két napig bírom ki, utána hisztériás leszek. Zene nélkül már délutánra.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.