mi a kotta?

Elő a szkafanderekkel!

  • mi a kotta
  • 2020. július 4.

Zene

„Akkoriban Colline Gustave, a nagy filozófus, Marcel, a nagy festő, Schaunard, a nagy zenész és Rodolphe, a nagy költő, amint egymást bizalmas körben nevezgették, rendesen eljártak a Momus kávéházba, ahol őket a négy muskétásnak hívták, mert mindig együtt voltak. Csakugyan együtt jöttek, mentek, együtt játszottak, és néha nem fizették meg a számlájukat az opera zenekarához méltó együttességgel. Találkozóikra oly termet választottak, amelyben negyven ember kényelmesen elfért volna, de ahol mindig egyedül voltak, mert lehetetlenné tették a helyiséget a rendes látogatókra nézve. A véletlen betévedt vendég belépésétől fogva a borzalmas négyes társaság áldozatául esett és mielőbb menekült, otthagyva újságját és kis csészéjét, amelyben a tejszínhab megsavanyodott a művészetről, ízlésről és nemzetgazdászatról hangoztatott hallatlan aforizmáktól. A négy pajtás diskurzusa olyan volt, hogy a pincér, aki őket kiszolgálta, élete virágjában hülyévé lett.”

A Bohémélet alapjául szolgáló mű szerzője, Henry Murger így jellemezte a párizsi Momus kávéházban szertelenkedő hőseit, akik Puccini révén az operaszínpadon is egészen hasonlatos módon mutatkoznak meg. Igaz, az operarendezői fantázia merész szárnya­lásá­nak eredményeképpen olykor meglehetősen messzire kerülnek eredeti közegüktől, a bohémromantika bevett helyszíneitől. Mondjuk, fel az űrbe, ahová 2017-ben Claus Guth párizsi rendezése röpítette Rodolphe-ot, Mimit és mind a többieket. Az Opéra Bastille e meghökkentésre szánt produkcióját hétfőtől egy teljes héten át ott lelhetjük majd a www.operadeparis.fr oldalon, méghozzá neves és vonzó tehetségű közreműködőkkel, hiszen a két és fél esztendeje rögzített előadás karmestere Gustavo Dudamel, két női főszereplője pedig Nicole Car és Aida Garifullina volt.

„Kedves Puccini, ha most sem sikerült a kellős közepébe találni, otthagyom a szakmát és szalámit fogok árulni.” A Bohémélet elkészülte felett örvendező Giulio Ricordi fogadkozott ekképpen, és a már a múlt héten is emlegetett sok­érdemű zeneműkiadó ott bábáskodott egy másik remekmű, az Otello megszületése körül is. Az idős Verdiből valósággal kiudvarolt, sőt csokoládéval, süteményekkel kiédesgetett operához ugyancsak szerencsénk lehet majd: szombat éjféltől vasárnap éjfélig, mégpedig a New York-i Metropolitan Opera közvetítése révén (www.metopera.org). Ez egy 2015-ös előadás felvétele lesz, az azóta a ház főzeneigazgatójává kiválasztott, majd e tisztébe tettleg be is iktatott Yannick Nézet-Ségiun vezényletével, valamint a lett Aleksandrs Antonenko címszereplésével – ezen a színpadon legelsőként elhagyva a nemes mór arcának feketére festését. S ha már itt járunk, említsük meg sietve és befejezés gyanánt, hogy a megelőző 24 órában, vagyis péntek éjféltől szombat éjfélig az utóbbi évek talán legsikerültebb kortárs operája, Az öldöklő angyal vár majd ránk ugyanezen a netes platformon. Thomas Adès alig négy­esztendős alkotása az azonos című Buñuel-filmen alapul, s a 2017-es New York-i előadás karmestere maga a komponista lesz – azazhogy volt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.