mi a kotta?

Elő a szkafanderekkel!

  • mi a kotta
  • 2020. július 4.

Zene

„Akkoriban Colline Gustave, a nagy filozófus, Marcel, a nagy festő, Schaunard, a nagy zenész és Rodolphe, a nagy költő, amint egymást bizalmas körben nevezgették, rendesen eljártak a Momus kávéházba, ahol őket a négy muskétásnak hívták, mert mindig együtt voltak. Csakugyan együtt jöttek, mentek, együtt játszottak, és néha nem fizették meg a számlájukat az opera zenekarához méltó együttességgel. Találkozóikra oly termet választottak, amelyben negyven ember kényelmesen elfért volna, de ahol mindig egyedül voltak, mert lehetetlenné tették a helyiséget a rendes látogatókra nézve. A véletlen betévedt vendég belépésétől fogva a borzalmas négyes társaság áldozatául esett és mielőbb menekült, otthagyva újságját és kis csészéjét, amelyben a tejszínhab megsavanyodott a művészetről, ízlésről és nemzetgazdászatról hangoztatott hallatlan aforizmáktól. A négy pajtás diskurzusa olyan volt, hogy a pincér, aki őket kiszolgálta, élete virágjában hülyévé lett.”

A Bohémélet alapjául szolgáló mű szerzője, Henry Murger így jellemezte a párizsi Momus kávéházban szertelenkedő hőseit, akik Puccini révén az operaszínpadon is egészen hasonlatos módon mutatkoznak meg. Igaz, az operarendezői fantázia merész szárnya­lásá­nak eredményeképpen olykor meglehetősen messzire kerülnek eredeti közegüktől, a bohémromantika bevett helyszíneitől. Mondjuk, fel az űrbe, ahová 2017-ben Claus Guth párizsi rendezése röpítette Rodolphe-ot, Mimit és mind a többieket. Az Opéra Bastille e meghökkentésre szánt produkcióját hétfőtől egy teljes héten át ott lelhetjük majd a www.operadeparis.fr oldalon, méghozzá neves és vonzó tehetségű közreműködőkkel, hiszen a két és fél esztendeje rögzített előadás karmestere Gustavo Dudamel, két női főszereplője pedig Nicole Car és Aida Garifullina volt.

„Kedves Puccini, ha most sem sikerült a kellős közepébe találni, otthagyom a szakmát és szalámit fogok árulni.” A Bohémélet elkészülte felett örvendező Giulio Ricordi fogadkozott ekképpen, és a már a múlt héten is emlegetett sok­érdemű zeneműkiadó ott bábáskodott egy másik remekmű, az Otello megszületése körül is. Az idős Verdiből valósággal kiudvarolt, sőt csokoládéval, süteményekkel kiédesgetett operához ugyancsak szerencsénk lehet majd: szombat éjféltől vasárnap éjfélig, mégpedig a New York-i Metropolitan Opera közvetítése révén (www.metopera.org). Ez egy 2015-ös előadás felvétele lesz, az azóta a ház főzeneigazgatójává kiválasztott, majd e tisztébe tettleg be is iktatott Yannick Nézet-Ségiun vezényletével, valamint a lett Aleksandrs Antonenko címszereplésével – ezen a színpadon legelsőként elhagyva a nemes mór arcának feketére festését. S ha már itt járunk, említsük meg sietve és befejezés gyanánt, hogy a megelőző 24 órában, vagyis péntek éjféltől szombat éjfélig az utóbbi évek talán legsikerültebb kortárs operája, Az öldöklő angyal vár majd ránk ugyanezen a netes platformon. Thomas Adès alig négy­esztendős alkotása az azonos című Buñuel-filmen alapul, s a 2017-es New York-i előadás karmestere maga a komponista lesz – azazhogy volt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?