Interjú

„Elsődlegesen showman”

Stefano Bollani jazz-zongorista

Zene

Zenélt Chick Coreával, Bill Frisell-lel, Pat Metheny-vel és Bobby McFerrinnel, kísérte Luciano Pavarottit és Andrea Boccellit, de Ligeti György és Prokofjev is a kedvencei közé tartozik. Magyarországra a JazzFest Budapest fellépőjeként érkezik az olasz jazz talán legismertebb alakja, akiről nem mondható el, hogy túlságosan komolyan venné magát.

Magyar Narancs: Miért jutott az eszébe, hogy ötven évvel a premier után elkészítse a Jézus Krisztus Szupersztár zongorára írt változatát?

Stefano Bollani: Mert csodálatosnak tartom Andrew Lloyd Webber zenéjét. Gyerekkorom óta ámulattal hallgattam. Mint általában minden, úgy a Jézus Krisztus Szupersztárra írt variációim is azért születtek, mert javíthatatlan játékos vagyok. Szabadsággal és tisztelettel közelítettem a műhöz, de új színekkel tarkítva eléggé szabadon kezeltem. Azért hangszereltem át kizárólag zongorára, mert így az a szerelem, ami Webber rockoperája és köztem szövődött, bensőséges és intim maradt. A dalokra, az eredeti motívumokra improvizálok, sokféle zenei hagyományt, műfajt ötvözök benne, a többi legyen meglepetés.

MN: Ön Olaszországban nem csak zenészként népszerű. Show-műsorokat vezet az olasz állami televízióban, a RAI-n, feleségével, Valentina Cenni színésznővel. Mit jelent önnek a televíziózás?

SB: Annyit, hogy így több időt töltök Valentinával, mintha nem készítenénk közösen műsort. A zene, a humor, a viccelődés mindkettőnk számára alapfogalmak. Nekem a televíziózás elsősorban szórakoztató kihívás, mert azt tudni kell, hogy elsődlegesen showmannek tartom magam, és csak utána zongoristának.

MN: Akkor hogyan lett mégis zongorista?

SB: Hatévesen a szüleim elé álltam és azt mondtam nekik, hogy énekes akarok lenni. Ők kerítettek nekem egy zongorát, mert úgy voltak vele, hogy akkor kell egy hangszer is, amely kíséri az énekemet. Aztán persze a zongorával is egy életre szóló barátság szövődött. Sírig tartó kapcsolat a miénk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.