mi a kotta?

Semmi fakszni

  • mi a kotta
  • 2023. május 3.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/18. hétre

„Ez az emberélet legfényesebb szaka; akkor is, ha az ihlet nem szárnyal olyan magasan, mint korábban, ám több erőt és képességet érzek magamban. Mintha megvalósíthatnék bármit, és művészi készletem végre-valahára rendelkezésemre áll és engem szolgál” – írta egy barátjának a negyvenéves Gustav Mahler 1901-ben. Ekkor fogott hozzá az V. szimfónia komponálásához, amely a tetraló­giá­nak tekintett első négy után új fejezetet nyitott. Nem véletlen, hogy a trombitán megszólaló kezdőhangok a beethoveni sorsmotívum inverzét adják. Nem tadada-dóóó, hanem: tadada-dííí. A Pannon Filharmonikusok és Andrij Jurkevics karmester budapesti koncertjén az V. szimfónia is felcsendül – benne a híres Adagietto –, Eri Nakamura japán szopránénekesnő pedig Richard Strauss dalait énekli (Müpa, május 5., fél nyolc). S nem kell sokat várni, hogy egy ugyancsak mázsás súlyú zenemű döngesse a Nemzeti Hangversenytermet: május 7-én kétszer is Verdi Requiemjét zengi az Országos Egyesített Kórus és a Dohnányi Zenekar (Müpa, fél tizenkettő és este fél nyolc). Aznap kamaraestre vár Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely triója. Semmi fakszni, csak jó zenék várhatóan ragyogó előadásban: Mozart és Csajkovszkij (BMC, május 7., hét óra).

A Budapesti Filharmóniai Társaság fúvósai könnyed műsort adnak, az est vendége pedig Törőcsik Franciska lesz az Óbudai Társaskörben (május 8., hét óra). De ki ne hagyják Riccardo Chailly idei látogatását: a veterán dirigens a milánói Scala zenekarát vezényli, s egy 1998-as születésű japán zongoristatehetséget vesz szárnyai alá. Fudzsita Mao Rachmaninov észbontó, III. zongoraversenyével debütál (Müpa, május 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.