mi a kotta?

Semmi fakszni

  • mi a kotta
  • 2023. május 3.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/18. hétre

„Ez az emberélet legfényesebb szaka; akkor is, ha az ihlet nem szárnyal olyan magasan, mint korábban, ám több erőt és képességet érzek magamban. Mintha megvalósíthatnék bármit, és művészi készletem végre-valahára rendelkezésemre áll és engem szolgál” – írta egy barátjának a negyvenéves Gustav Mahler 1901-ben. Ekkor fogott hozzá az V. szimfónia komponálásához, amely a tetraló­giá­nak tekintett első négy után új fejezetet nyitott. Nem véletlen, hogy a trombitán megszólaló kezdőhangok a beethoveni sorsmotívum inverzét adják. Nem tadada-dóóó, hanem: tadada-dííí. A Pannon Filharmonikusok és Andrij Jurkevics karmester budapesti koncertjén az V. szimfónia is felcsendül – benne a híres Adagietto –, Eri Nakamura japán szopránénekesnő pedig Richard Strauss dalait énekli (Müpa, május 5., fél nyolc). S nem kell sokat várni, hogy egy ugyancsak mázsás súlyú zenemű döngesse a Nemzeti Hangversenytermet: május 7-én kétszer is Verdi Requiemjét zengi az Országos Egyesített Kórus és a Dohnányi Zenekar (Müpa, fél tizenkettő és este fél nyolc). Aznap kamaraestre vár Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely triója. Semmi fakszni, csak jó zenék várhatóan ragyogó előadásban: Mozart és Csajkovszkij (BMC, május 7., hét óra).

A Budapesti Filharmóniai Társaság fúvósai könnyed műsort adnak, az est vendége pedig Törőcsik Franciska lesz az Óbudai Társaskörben (május 8., hét óra). De ki ne hagyják Riccardo Chailly idei látogatását: a veterán dirigens a milánói Scala zenekarát vezényli, s egy 1998-as születésű japán zongoristatehetséget vesz szárnyai alá. Fudzsita Mao Rachmaninov észbontó, III. zongoraversenyével debütál (Müpa, május 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.