mi a kotta?

Semmi fakszni

  • mi a kotta
  • 2023. május 3.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/18. hétre

„Ez az emberélet legfényesebb szaka; akkor is, ha az ihlet nem szárnyal olyan magasan, mint korábban, ám több erőt és képességet érzek magamban. Mintha megvalósíthatnék bármit, és művészi készletem végre-valahára rendelkezésemre áll és engem szolgál” – írta egy barátjának a negyvenéves Gustav Mahler 1901-ben. Ekkor fogott hozzá az V. szimfónia komponálásához, amely a tetraló­giá­nak tekintett első négy után új fejezetet nyitott. Nem véletlen, hogy a trombitán megszólaló kezdőhangok a beethoveni sorsmotívum inverzét adják. Nem tadada-dóóó, hanem: tadada-dííí. A Pannon Filharmonikusok és Andrij Jurkevics karmester budapesti koncertjén az V. szimfónia is felcsendül – benne a híres Adagietto –, Eri Nakamura japán szopránénekesnő pedig Richard Strauss dalait énekli (Müpa, május 5., fél nyolc). S nem kell sokat várni, hogy egy ugyancsak mázsás súlyú zenemű döngesse a Nemzeti Hangversenytermet: május 7-én kétszer is Verdi Requiemjét zengi az Országos Egyesített Kórus és a Dohnányi Zenekar (Müpa, fél tizenkettő és este fél nyolc). Aznap kamaraestre vár Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely triója. Semmi fakszni, csak jó zenék várhatóan ragyogó előadásban: Mozart és Csajkovszkij (BMC, május 7., hét óra).

A Budapesti Filharmóniai Társaság fúvósai könnyed műsort adnak, az est vendége pedig Törőcsik Franciska lesz az Óbudai Társaskörben (május 8., hét óra). De ki ne hagyják Riccardo Chailly idei látogatását: a veterán dirigens a milánói Scala zenekarát vezényli, s egy 1998-as születésű japán zongoristatehetséget vesz szárnyai alá. Fudzsita Mao Rachmaninov észbontó, III. zongoraversenyével debütál (Müpa, május 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.