mi a kotta?

És boldogan éltek...

  • mi a kotta
  • 2012. április 14.

Zene

"Nincs semmi munkám: tökéletesen kitakarítottam mindent! Kérem hát: költsön valamit. Akár egy 'második Rózsalovagot', ha jobb ötlete nincs. Legrosszabb esetben valami hézagpótlót - egyfelvonásos darabot -, hogy a fantáziám be ne rozsdásodjon."

Ekképp panaszkodott és kérlelte hű librettistáját, Hugo von Hofmannsthalt az új feladatra és egyszersmind új színpadi sikerre vágyó Richard Strauss 1927 őszén, s az óhaja meghallgatásra talált. Az 1933 nyarán, már Hofmannsthal halála után bemutatott Arabella valóban A rózsalovag megújrázásának tetszett: bécsi sztorijával, valcereivel és nadrágszerepével, szentimentálisan szép pillanataival - és persze fogadtatásával, amely a német nyelvterületen valósággal megdicsőítette a hetvenhez közeledő mestert. Másutt már kritikusabb fogadtatásra talált ez a vonzóan másodlagos mű, s így bár 1934 legvégén Pesten is bemutatták, eleddig nem vált a hazai operarepertoár részévé. Eleddig, írtuk, hiszen szombaton újra bemutatja az operaház az "igazira" váró szép címszereplő, fiúruhába bújtatott húga, a horvát földről Bécsbe toppanó valódi férfi, valamint a már-már jódlizó császárvárosi üdvöske, Fiakermilli történetét: Stefan Soltész vezényletével és Sümegi Eszterrel a nehéz-szép főszerepben (március 17., hat óra).

Arabella és az ő Mandrykája szerencsésen egymásra találnak és nyilván boldogan élnek, amíg meg nem halnak, ám hogy a kapcsolatoknak másfajta kimenetele is lehet, azt az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál további opera-előadásaiból egykönnyen észbe vehetjük, ha eddig netalán nem tudtuk volna. Merthogy szerda este két zenés színházi produkció is ígérkezik a Művészetek Palotájában: Händel 1744-ben komponált Herkulesének szcenírozott hazai bemutatója (Nemzeti Hangversenyterem, március 21., hét óra), illetve a debreceniek Pestre látogató Korngold-előadása, A halott város (Fesztivál Színház, március 21., hét óra). Az előbbi mű Vashegyi György zenei irányítása alatt tárja majd elénk a neje által akaratlanul s még hozzá egy Nessus márkájú inggel elveszejtett félisten történetét - Kovács István és Vizin Viktória főszereplésével; míg az elhalt feleségének tartós bűvöletében vegetáló férfi dekadens története Nyári Zoltán és Rálik Szilvia játékával és szólamformálásával kecsegtet.

S persze jöjjenek a nemzetközi sztárok, hiszen szombaton - Arabella és John Malkovich mellett - a nagyszerű Maxim Vengerov fellépése is esedékessé válik: a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-Bach-programján, Özcan Ulucan brácsás közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc). Csütörtökön pedig Mihail Pletnyov és az Orosz Nemzeti Zenekar játssza majd Szkrjabin századfordulós, I., E-dúr szimfóniáját - hat tételben, kórussal és két énekes szólistával (Nemzeti Hangversenyterem, március 22., fél nyolc). S ha már fentebb szerelemről és egymásra találásról esett szó, hát zárjuk mindezt a fesztivál vasárnapi Ütős napjának délutáni koncertjével (Nemzeti Hangversenyterem, március 18., négy óra), amelyen a Kocsis Zoltán és Ingrid Fliter játékával megszólaló Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című Bartók-remek nyomában Stravinsky műve, A menyegző hangzik majd fel - siratóstul, lakomástul.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.