mi a kotta?

És boldogan éltek...

  • mi a kotta
  • 2012. április 14.

Zene

"Nincs semmi munkám: tökéletesen kitakarítottam mindent! Kérem hát: költsön valamit. Akár egy 'második Rózsalovagot', ha jobb ötlete nincs. Legrosszabb esetben valami hézagpótlót - egyfelvonásos darabot -, hogy a fantáziám be ne rozsdásodjon."

Ekképp panaszkodott és kérlelte hű librettistáját, Hugo von Hofmannsthalt az új feladatra és egyszersmind új színpadi sikerre vágyó Richard Strauss 1927 őszén, s az óhaja meghallgatásra talált. Az 1933 nyarán, már Hofmannsthal halála után bemutatott Arabella valóban A rózsalovag megújrázásának tetszett: bécsi sztorijával, valcereivel és nadrágszerepével, szentimentálisan szép pillanataival - és persze fogadtatásával, amely a német nyelvterületen valósággal megdicsőítette a hetvenhez közeledő mestert. Másutt már kritikusabb fogadtatásra talált ez a vonzóan másodlagos mű, s így bár 1934 legvégén Pesten is bemutatták, eleddig nem vált a hazai operarepertoár részévé. Eleddig, írtuk, hiszen szombaton újra bemutatja az operaház az "igazira" váró szép címszereplő, fiúruhába bújtatott húga, a horvát földről Bécsbe toppanó valódi férfi, valamint a már-már jódlizó császárvárosi üdvöske, Fiakermilli történetét: Stefan Soltész vezényletével és Sümegi Eszterrel a nehéz-szép főszerepben (március 17., hat óra).

Arabella és az ő Mandrykája szerencsésen egymásra találnak és nyilván boldogan élnek, amíg meg nem halnak, ám hogy a kapcsolatoknak másfajta kimenetele is lehet, azt az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál további opera-előadásaiból egykönnyen észbe vehetjük, ha eddig netalán nem tudtuk volna. Merthogy szerda este két zenés színházi produkció is ígérkezik a Művészetek Palotájában: Händel 1744-ben komponált Herkulesének szcenírozott hazai bemutatója (Nemzeti Hangversenyterem, március 21., hét óra), illetve a debreceniek Pestre látogató Korngold-előadása, A halott város (Fesztivál Színház, március 21., hét óra). Az előbbi mű Vashegyi György zenei irányítása alatt tárja majd elénk a neje által akaratlanul s még hozzá egy Nessus márkájú inggel elveszejtett félisten történetét - Kovács István és Vizin Viktória főszereplésével; míg az elhalt feleségének tartós bűvöletében vegetáló férfi dekadens története Nyári Zoltán és Rálik Szilvia játékával és szólamformálásával kecsegtet.

S persze jöjjenek a nemzetközi sztárok, hiszen szombaton - Arabella és John Malkovich mellett - a nagyszerű Maxim Vengerov fellépése is esedékessé válik: a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-Bach-programján, Özcan Ulucan brácsás közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc). Csütörtökön pedig Mihail Pletnyov és az Orosz Nemzeti Zenekar játssza majd Szkrjabin századfordulós, I., E-dúr szimfóniáját - hat tételben, kórussal és két énekes szólistával (Nemzeti Hangversenyterem, március 22., fél nyolc). S ha már fentebb szerelemről és egymásra találásról esett szó, hát zárjuk mindezt a fesztivál vasárnapi Ütős napjának délutáni koncertjével (Nemzeti Hangversenyterem, március 18., négy óra), amelyen a Kocsis Zoltán és Ingrid Fliter játékával megszólaló Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című Bartók-remek nyomában Stravinsky műve, A menyegző hangzik majd fel - siratóstul, lakomástul.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.