esemény - 8ker+én - fotótúra

  • - kyt -
  • 2011. január 13.

Zene

"Büszke vagyok arra, hogy fiúkkal is merek focizni, szerintem bátor vagyok." "Nekem a szabadság mindig színes." "Mentsetek meg!" Az utóbbi mondat nem 12 éves roma lányok önvallomása, hanem egy fényképre festett szövegbuborékban olvasható egy tűzfalba vágott ablak fölött egy sarki közértben. "Fotótúrán" vagyunk a Magdolna-negyedben: a Műterem kávézó a Tavaszmező utcában, pékség a Karácsony Sándor utcában, bútorbolt, egyiptomi kifőzde és hasonló helyszínek. A Kesztyűgyári Közösségi Ház őszi "részvételi fotóprojektjében" 12-14 éves, nyolcadik kerületi fiatalok kaptak fényképezőgépet a kezükbe, a képeket megbeszélték, aztán a fotózás különféle tematikus irányokban haladt tovább: család, barátok, szabadság, félelem.
"Büszke vagyok arra, hogy fiúkkal is merek focizni, szerintem bátor vagyok." "Nekem a szabadság mindig színes." "Mentsetek meg!" Az utóbbi mondat nem 12 éves roma lányok önvallomása, hanem egy fényképre festett szövegbuborékban olvasható egy tûzfalba vágott ablak fölött egy sarki közértben. "Fotótúrán" vagyunk a Magdolna-negyedben: a Mûterem kávézó a Tavaszmezõ utcában, pékség a Karácsony Sándor utcában, bútorbolt, egyiptomi kifõzde és hasonló helyszínek.

A Kesztyûgyári Közösségi Ház õszi "részvételi fotóprojektjében" 12-14 éves, nyolcadik kerületi fiatalok kaptak fényképezõgépet a kezükbe, a képeket megbeszélték, aztán a fotózás különféle tematikus irányokban haladt tovább: család, barátok, szabadság, félelem. Végül válogatások készültek, kiegészítve a fiatal fotográfusok bemutatkozó önvallomásaival. A helyszíneken elvehetõ szórólapon térképvázlat ábrázolja a séta állomásait. Ennek alapján járhatjuk be a külsõ Józsefváros utcáit. Az út és a képek is egyre beljebb visznek nemcsak a negyedbe, hanem az itt élõk hétköznapjaiba is. A képek a fiatalokról beszélnek, a boltokat, vendéglátóhelyeket járva pedig ha nem is oldódunk bele a nyolcadik kerület hol komor, hol hangulatosabb életébe, a környezet részleteit jobban megfigyelve lehetünk egyre kevésbé idegen, fogyasztóként pedig kifejezetten aktív szemlélõdõk. Itt egy forró csokoládé, ott egy szelet burek, és ha valamelyik helyszín éppen zárva tart, hát megyünk tovább a következõ állomásra, ahol a környezet egésze talán még szórakoztatóbb, erõteljesebb benyomásokat kínál, mint átmeneti díszítõeleme, maga a kiállítás. Ráadásul a programtól függetlenül, a puszta bámészkodással is szerezhetünk új ismereteket: tudták például, hogy a Népszínház utcában orosz-mongol bisztró nyílt, a Bérkocsis utcában pedig vidám afrikai gíroszos üzemel?

A képek január 22-ig láthatók az üzletek nyitvatartási idejében; információ: 06/30/370-7751, www.8kermegen.hu

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.