HANGADÓ - Lemez

Ezt nem dúdolják

Elgar: Violin Concerto, Violin Sonata

  • - csk -
  • 2021. május 12.

Zene

Népszerű mű-e Elgar 1910-ben írt Hegedűversenye? A hangszer versenymű-irodalmának törzséhez tartozik-e, mint Beethoven, Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij versenyművei? Nem könnyű egyértelmű választ adni.

A darab koncertteremben ritkán hangzik fel, ám hangfelvételeinek történetét áttekintve napjainkig 37 felvételt találunk, akadnak olyan évek (2010, 2020), amikor három is készült. Ám ellentétben az előbb felsorolt szerzők koncertjeivel, amelyeknek egy-egy népszerű témáját minden zenekedvelő bármikor eldúdolja, olyan koncertlátogatót nehezen találunk, aki Elgar Hegedűversenyéből bármilyen dallamra is emlékezne. Hogy ez így van, az most sem a Simon Rattle vezényelte Londoni Szimfonikusokon múlik. (Annak idején az 1910 novemberében tartott ősbemutatón is ők játszottak, nem kisebb művész, mint a kompozíció megszületését szorgalmazó, Elgart a kor legjelentősebb komponistájának tartó Fritz Kreisler szólójával.)

A Hegedűverseny (és a nyolc évvel később keletkezett Hegedűszonáta, amely szintén a lemez műsorához tartozik) rendkívül igényes kidolgozását, a kompozíciós technika magas színvonalú professzionizmusát tapasztalva (izgalmas ritmika, remek kontrapunktikus megoldások, érzékeny hangszerelés) óhatatlanul eszünkbe jut, hogy Elgart szerény anyagi lehetőségei megfosztották attól, hogy a klasszikus zene világában szokásos akadémikus képzésben részesüljön. Self-made composer volt, aki könyvekből, önmagát tanítva jutott a csúcsra. Az iskola tehát, ahogy nem kellett Mozartnak, úgy Elgarnak sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.