Interjú

„Ezt sehol máshol nem hívják demokráciának”

Brano Jakubović és Vedran Mujagić – Dubioza kolektiv

  • Soós Tamás
  • 2021. augusztus 25.

Zene

„Nem kell agyhalottá válnod, ha bulizol” – állítja a Dubioza kolektiv, akik táncos reggae-, dub- és punkslágereket írnak balkáni oligarchákról, a menekültválságról vagy épp a torrentezés szépségeiről, legutóbbi lemezüket pedig az álhírek kifigurázásának szentelték. A bosnyák zenekar két alapítójával, Brano Jakubović billentyűs-DJ-vel és Vedran Mujagić basszusgitárossal a Budapest Parkban adott koncertjük előtt beszélgettünk.

Magyar Narancs: Szinte hazajártok Magyarországra.

Brano Jakubović: Szomszédok vagyunk, természetes, hogy gyakran jövünk. Évente egy koncertet biztos adunk nálatok. Magyar zenét is hallgatunk, mostanában PASO-t és Bohemian Betyarst.

MN: A vonzalom kölcsönös: a jugoszláv underground legendás volt Magyarországon, a vasfüggöny mögül sok zenerajongó járt oda a nyugati – és persze az újhullámos jugó – lemezekért. Gyerekként ti is élveztétek a szabadabb zenei piac előnyeit?

Brano Jakubović: Jugoszláviában rettentő izgalmas underground élet volt, ami nagyban eltért a nyugatitól. Posztpunklázban égtünk, olyan újhullámos bandákat hallgattunk, mint a Bijelo Dugme, a KUD Idijoti vagy a Zabranjeno Pušenje. Nálunk, Szarajevóban jött létre a novi valra, a jugoszláv újhullámra adott válaszul az új primitív színtér. Ezek a zenekarok iróniával és egy kis szürrealista beütéssel játszották a posztpunkot, vicces szarajevói sztorikat meséltek, és közben hülyét csináltak a rendszerből. Volt, aki nyíltan, volt, aki metaforába csomagolva, és volt, aki véletlenül. Az egyik legjobb sztori az volt, amikor a Zabranjeno Pušenje egyik koncertjén bekrepált az erősítő, mire az énekes bemondta, hogy „meghalt a Marshall”. Másnapra börtönben csücsült, Jugoszláviában ugyanis Tito volt a marsall.

Vedran Mujagić: A nyolcvanas években ez már ritkaságnak számított. Burkolt elnyomás volt: nem börtönözték be a zenészeket, csak nem adták ki a lemezeiket. Aztán ahogy hanyatlott az állam, a cenzúra is lazult, és még olyan zenekarok is tudtak működni a tiltások ellenére, mint a totalitárius jelképeket szubverzíven kiforgató Laibach.

MN: A délszláv háború betette a kaput a virágzó szarajevói undergroundnak?

Brano Jakubović: Épp ellenkezőleg. Szarajevó négyéves ostroma alatt volt a legaktívabb a színtér. Hónapokig sem víz, sem áram nem volt, de több száz zenekar játszott a városban. Nem tudtunk ugyanis mást csinálni. Mi is zenekart alapítottunk, éjjelente felmásztunk a rendőrőrs tetejére, és mint valami bosnyák James Bond, egy vékony dróttal loptuk át az áramot a garázsunkba. Ma már felfoghatatlan, milyen körülmények között éltünk és játszottunk. Mindenáron zenélni akartunk, mert úgy legalább képzeletben elmenekülhettünk a városból, ha már máshogy nem lehetett.

MN: A harcokban részt vettetek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.