mi a kotta?

Ezt teszem napestig

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 25.

Zene

„Tegnap indult innen Budára ama’ nagy nevű Haydn Muzsikus-Doktor és Direktor, hogy a Nádor Ispányné Ő Császári Hertzegsége parantsolatjára el énekeltesse ’s el muzsikáltassa a »Teremtés« név alatt esméretes remek munkáját, Nádor Ispányunk születése’ napján, melly Mártziusnak 9-ikén leszsz.” 1800. február 17-i számában a Bécsi Magyar Hírmondó jelentette ezt a szenzációértékű napihírt, vagyis azt, hogy kevesebb mint két esztendővel A teremtés legelső, zártkörű, s egy évvel az oratórium első nyilvános bécsi előadása után, a 68. születésnapjához közeledő mester és vele máris „esméretes” remekműve útra kelt Pest-Buda felé. Ahová azután rendben meg is érkezett, s József nádor születésnapjának előestéjén, március 8-án a budai Várban valóban ő irányította A teremtés (vagy korabeli magyar címváltozata szerint: Az alkotás) első magyarországi megszólaltatását.

Az oratórium ezen a héten már nem Bécsből indul, hanem előadóit tekintve éppenséggel Budapestről, s megérkezni Pannonhalmára fog, ahol péntek este ez lesz az idei Arcus Temporum fesztivál első zenei programja: Keller András vezényletével, a Purcell Kórus és a Concerto Budapest előadásában, valamint Kolonits Klára, Megyesi Zoltán és Kovács István szólójával (Bazilika, augusztus 26., fél nyolc). A bencés apátsághoz kötődő fesztivál ezen túlmenően is delikát élményt ígér, hiszen Haydn mellett ebben az esztendőben olyan szerzők művei szólalnak majd meg a programon, mint Olivier Messiaen, Steve Reich, Ligeti György. Vagy mint a köztünk élő klasszikus, Kurtág György, akinek kompozícióiból szombaton Kurtág-stafétát rendeznek Csalog Gábor, Keller András és a többiek (Koncertterem, augusztus 27., öt óra), hogy aztán ugyanitt és ugyanők másnap délelőtt a kurtági Jelek, játékok, üzenetek műcsoportját adják majd elénk (augusztus 28., fél tizenegy).

Ami viszont Haydnt illeti, ő Pannonhalmától kevéssel arrébb, a számára oly meghitt Fertőd-Eszterházán jut még műveivel további szerephez ezekben a napokban. Pénteken például itt is ugyancsak A teremtéssel, melyet egykorú vonóskvintett-változatban adnak majd elő a Pandolfis Consort Wien muzsikusai (Haydn terem, augusztus 26., hét óra). Másnap aztán a Marionettszínházban, az Esterházy Hofkapelle koncertjén egy fiatalabb, egészen remek üzleti érzékű pályatárs, a zongoragyártóként megdicsőülő Ignaz Pleyel (képünkön) műveinek társaságában fog műsorra kerülni egy szimfónia és egy sinfonia concertante Haydn műhelyéből (augusztus 27., hét óra).

A fővárosban vesztegelve viszont beérhetjük a Nemzeti Énekkar várbeli fellépésével, a Zenetudományi Intézet s egyszersmind a Zenetörténeti Múzeum palotájában (augusztus 28., hét óra). Bartók, Kodály és Farkas Ferenc kórusművei mellett két kortárs magyar mester, Orbán György és Gyöngyösi Levente egy-egy műve is felhangzik majd. Az utóbbi komponistától annak a szerelmes Petőfi-versnek kicsattanóan eleven földolgozását hallhatjuk majd, mely ezzel a szakasszal indul:

„Ha én kedvesemről gondolkodom,

Egy-egy virág minden gondolatom,

Gondolkodom rólad, szép kedvesem,

Ezt teszem napestig, egyebet sem.”

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?