mi a kotta?

Ezt teszem napestig

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 25.

Zene

„Tegnap indult innen Budára ama’ nagy nevű Haydn Muzsikus-Doktor és Direktor, hogy a Nádor Ispányné Ő Császári Hertzegsége parantsolatjára el énekeltesse ’s el muzsikáltassa a »Teremtés« név alatt esméretes remek munkáját, Nádor Ispányunk születése’ napján, melly Mártziusnak 9-ikén leszsz.” 1800. február 17-i számában a Bécsi Magyar Hírmondó jelentette ezt a szenzációértékű napihírt, vagyis azt, hogy kevesebb mint két esztendővel A teremtés legelső, zártkörű, s egy évvel az oratórium első nyilvános bécsi előadása után, a 68. születésnapjához közeledő mester és vele máris „esméretes” remekműve útra kelt Pest-Buda felé. Ahová azután rendben meg is érkezett, s József nádor születésnapjának előestéjén, március 8-án a budai Várban valóban ő irányította A teremtés (vagy korabeli magyar címváltozata szerint: Az alkotás) első magyarországi megszólaltatását.

Az oratórium ezen a héten már nem Bécsből indul, hanem előadóit tekintve éppenséggel Budapestről, s megérkezni Pannonhalmára fog, ahol péntek este ez lesz az idei Arcus Temporum fesztivál első zenei programja: Keller András vezényletével, a Purcell Kórus és a Concerto Budapest előadásában, valamint Kolonits Klára, Megyesi Zoltán és Kovács István szólójával (Bazilika, augusztus 26., fél nyolc). A bencés apátsághoz kötődő fesztivál ezen túlmenően is delikát élményt ígér, hiszen Haydn mellett ebben az esztendőben olyan szerzők művei szólalnak majd meg a programon, mint Olivier Messiaen, Steve Reich, Ligeti György. Vagy mint a köztünk élő klasszikus, Kurtág György, akinek kompozícióiból szombaton Kurtág-stafétát rendeznek Csalog Gábor, Keller András és a többiek (Koncertterem, augusztus 27., öt óra), hogy aztán ugyanitt és ugyanők másnap délelőtt a kurtági Jelek, játékok, üzenetek műcsoportját adják majd elénk (augusztus 28., fél tizenegy).

Ami viszont Haydnt illeti, ő Pannonhalmától kevéssel arrébb, a számára oly meghitt Fertőd-Eszterházán jut még műveivel további szerephez ezekben a napokban. Pénteken például itt is ugyancsak A teremtéssel, melyet egykorú vonóskvintett-változatban adnak majd elő a Pandolfis Consort Wien muzsikusai (Haydn terem, augusztus 26., hét óra). Másnap aztán a Marionettszínházban, az Esterházy Hofkapelle koncertjén egy fiatalabb, egészen remek üzleti érzékű pályatárs, a zongoragyártóként megdicsőülő Ignaz Pleyel (képünkön) műveinek társaságában fog műsorra kerülni egy szimfónia és egy sinfonia concertante Haydn műhelyéből (augusztus 27., hét óra).

A fővárosban vesztegelve viszont beérhetjük a Nemzeti Énekkar várbeli fellépésével, a Zenetudományi Intézet s egyszersmind a Zenetörténeti Múzeum palotájában (augusztus 28., hét óra). Bartók, Kodály és Farkas Ferenc kórusművei mellett két kortárs magyar mester, Orbán György és Gyöngyösi Levente egy-egy műve is felhangzik majd. Az utóbbi komponistától annak a szerelmes Petőfi-versnek kicsattanóan eleven földolgozását hallhatjuk majd, mely ezzel a szakasszal indul:

„Ha én kedvesemről gondolkodom,

Egy-egy virág minden gondolatom,

Gondolkodom rólad, szép kedvesem,

Ezt teszem napestig, egyebet sem.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.