mi a kotta?

Ezt teszem napestig

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 25.

Zene

„Tegnap indult innen Budára ama’ nagy nevű Haydn Muzsikus-Doktor és Direktor, hogy a Nádor Ispányné Ő Császári Hertzegsége parantsolatjára el énekeltesse ’s el muzsikáltassa a »Teremtés« név alatt esméretes remek munkáját, Nádor Ispányunk születése’ napján, melly Mártziusnak 9-ikén leszsz.” 1800. február 17-i számában a Bécsi Magyar Hírmondó jelentette ezt a szenzációértékű napihírt, vagyis azt, hogy kevesebb mint két esztendővel A teremtés legelső, zártkörű, s egy évvel az oratórium első nyilvános bécsi előadása után, a 68. születésnapjához közeledő mester és vele máris „esméretes” remekműve útra kelt Pest-Buda felé. Ahová azután rendben meg is érkezett, s József nádor születésnapjának előestéjén, március 8-án a budai Várban valóban ő irányította A teremtés (vagy korabeli magyar címváltozata szerint: Az alkotás) első magyarországi megszólaltatását.

Az oratórium ezen a héten már nem Bécsből indul, hanem előadóit tekintve éppenséggel Budapestről, s megérkezni Pannonhalmára fog, ahol péntek este ez lesz az idei Arcus Temporum fesztivál első zenei programja: Keller András vezényletével, a Purcell Kórus és a Concerto Budapest előadásában, valamint Kolonits Klára, Megyesi Zoltán és Kovács István szólójával (Bazilika, augusztus 26., fél nyolc). A bencés apátsághoz kötődő fesztivál ezen túlmenően is delikát élményt ígér, hiszen Haydn mellett ebben az esztendőben olyan szerzők művei szólalnak majd meg a programon, mint Olivier Messiaen, Steve Reich, Ligeti György. Vagy mint a köztünk élő klasszikus, Kurtág György, akinek kompozícióiból szombaton Kurtág-stafétát rendeznek Csalog Gábor, Keller András és a többiek (Koncertterem, augusztus 27., öt óra), hogy aztán ugyanitt és ugyanők másnap délelőtt a kurtági Jelek, játékok, üzenetek műcsoportját adják majd elénk (augusztus 28., fél tizenegy).

Ami viszont Haydnt illeti, ő Pannonhalmától kevéssel arrébb, a számára oly meghitt Fertőd-Eszterházán jut még műveivel további szerephez ezekben a napokban. Pénteken például itt is ugyancsak A teremtéssel, melyet egykorú vonóskvintett-változatban adnak majd elő a Pandolfis Consort Wien muzsikusai (Haydn terem, augusztus 26., hét óra). Másnap aztán a Marionettszínházban, az Esterházy Hofkapelle koncertjén egy fiatalabb, egészen remek üzleti érzékű pályatárs, a zongoragyártóként megdicsőülő Ignaz Pleyel (képünkön) műveinek társaságában fog műsorra kerülni egy szimfónia és egy sinfonia concertante Haydn műhelyéből (augusztus 27., hét óra).

A fővárosban vesztegelve viszont beérhetjük a Nemzeti Énekkar várbeli fellépésével, a Zenetudományi Intézet s egyszersmind a Zenetörténeti Múzeum palotájában (augusztus 28., hét óra). Bartók, Kodály és Farkas Ferenc kórusművei mellett két kortárs magyar mester, Orbán György és Gyöngyösi Levente egy-egy műve is felhangzik majd. Az utóbbi komponistától annak a szerelmes Petőfi-versnek kicsattanóan eleven földolgozását hallhatjuk majd, mely ezzel a szakasszal indul:

„Ha én kedvesemről gondolkodom,

Egy-egy virág minden gondolatom,

Gondolkodom rólad, szép kedvesem,

Ezt teszem napestig, egyebet sem.”

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.