mi a kotta?

Ezt teszem napestig

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 25.

Zene

„Tegnap indult innen Budára ama’ nagy nevű Haydn Muzsikus-Doktor és Direktor, hogy a Nádor Ispányné Ő Császári Hertzegsége parantsolatjára el énekeltesse ’s el muzsikáltassa a »Teremtés« név alatt esméretes remek munkáját, Nádor Ispányunk születése’ napján, melly Mártziusnak 9-ikén leszsz.” 1800. február 17-i számában a Bécsi Magyar Hírmondó jelentette ezt a szenzációértékű napihírt, vagyis azt, hogy kevesebb mint két esztendővel A teremtés legelső, zártkörű, s egy évvel az oratórium első nyilvános bécsi előadása után, a 68. születésnapjához közeledő mester és vele máris „esméretes” remekműve útra kelt Pest-Buda felé. Ahová azután rendben meg is érkezett, s József nádor születésnapjának előestéjén, március 8-án a budai Várban valóban ő irányította A teremtés (vagy korabeli magyar címváltozata szerint: Az alkotás) első magyarországi megszólaltatását.

Az oratórium ezen a héten már nem Bécsből indul, hanem előadóit tekintve éppenséggel Budapestről, s megérkezni Pannonhalmára fog, ahol péntek este ez lesz az idei Arcus Temporum fesztivál első zenei programja: Keller András vezényletével, a Purcell Kórus és a Concerto Budapest előadásában, valamint Kolonits Klára, Megyesi Zoltán és Kovács István szólójával (Bazilika, augusztus 26., fél nyolc). A bencés apátsághoz kötődő fesztivál ezen túlmenően is delikát élményt ígér, hiszen Haydn mellett ebben az esztendőben olyan szerzők művei szólalnak majd meg a programon, mint Olivier Messiaen, Steve Reich, Ligeti György. Vagy mint a köztünk élő klasszikus, Kurtág György, akinek kompozícióiból szombaton Kurtág-stafétát rendeznek Csalog Gábor, Keller András és a többiek (Koncertterem, augusztus 27., öt óra), hogy aztán ugyanitt és ugyanők másnap délelőtt a kurtági Jelek, játékok, üzenetek műcsoportját adják majd elénk (augusztus 28., fél tizenegy).

Ami viszont Haydnt illeti, ő Pannonhalmától kevéssel arrébb, a számára oly meghitt Fertőd-Eszterházán jut még műveivel további szerephez ezekben a napokban. Pénteken például itt is ugyancsak A teremtéssel, melyet egykorú vonóskvintett-változatban adnak majd elő a Pandolfis Consort Wien muzsikusai (Haydn terem, augusztus 26., hét óra). Másnap aztán a Marionettszínházban, az Esterházy Hofkapelle koncertjén egy fiatalabb, egészen remek üzleti érzékű pályatárs, a zongoragyártóként megdicsőülő Ignaz Pleyel (képünkön) műveinek társaságában fog műsorra kerülni egy szimfónia és egy sinfonia concertante Haydn műhelyéből (augusztus 27., hét óra).

A fővárosban vesztegelve viszont beérhetjük a Nemzeti Énekkar várbeli fellépésével, a Zenetudományi Intézet s egyszersmind a Zenetörténeti Múzeum palotájában (augusztus 28., hét óra). Bartók, Kodály és Farkas Ferenc kórusművei mellett két kortárs magyar mester, Orbán György és Gyöngyösi Levente egy-egy műve is felhangzik majd. Az utóbbi komponistától annak a szerelmes Petőfi-versnek kicsattanóan eleven földolgozását hallhatjuk majd, mely ezzel a szakasszal indul:

„Ha én kedvesemről gondolkodom,

Egy-egy virág minden gondolatom,

Gondolkodom rólad, szép kedvesem,

Ezt teszem napestig, egyebet sem.”

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.