mi a kotta?

Fennköltségnek hitte

  • mi a kotta
  • 2021. július 14.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/28. hétre

„Amikor Marcius megmutatta sebhelyeit, amelyeket oly sok csatában kapott, és amelyekkel tizenhét év szüntelen háborúiban kitüntette magát, meghajoltak vitézsége előtt, és egymás közt megegyeztek, hogy megválasztják. Amikor azonban elérkezett a szavazás napja, Marcius a senatorok kíséretében tüntető pompával jelent meg a fórumon, és a patríciusok mind nyilvánvalóbban kimutatták, hogy senki más érdekében nem buzgólkodnak úgy, mint őérette, az egyszerű nép cserbenhagyta Marciust, és megvonta tőle jóindulatát. Rossz előérzetük tetejében még féltek is, hogy ha ez az arisztokratikus hajlamú férfi, akinek olyan nagy befolyása van a patríciusok közt, magához ragadja a hatalmat, a népet megfosztja minden szabadságától. Így aztán kibuktatták Marciust. Másokat választottak consullá, és ez a senatust mélyen lesújtotta, mert a történtekben inkább a maga, mint Marcius megaláztatását látta. De Marcius sem viselte nyugodt lélekkel és türelmesen az eseményeket. Indulatos és makacs természetét lelki nagyságnak és fennköltségnek hitte, s hiányzott belőle az állhatatosság és a szelídlelkűség, amely minden államférfiúi erény között a legfontosabb.”

Plutarkhosz beszámolója szerint ez a sérelem fordította a nép és utóbb egyszersmind Róma ellen a kora köztársaságkor vitéz katonáját, akit az utókor Coriolanus néven emleget. Ma leginkább alighanem Shakespeare tragédiája, illetve Bee­thoven népszerű nyitánya kapcsán, amelyet a mester 1807-ben egy Coriolanus-dráma nyomán komponált. Ez utóbbi szerzője azonban nem a Lándzsarázó, hanem Heinrich Joseph von Collin osztrák író volt, akit ma már jószerint csak amiatt szokás nevesíteni, hogy műve mégiscsak megihlette a kortárs Beethovent. Hétfőn ezzel a hősi hangvételű koncertszámmal kezdődik a Szent István Filharmonikusok szabadtéri estje a Vajdahunyad vára udvarán, hogy aztán Berecz Mihály szólójával megszólaljon a nyitánnyal közös ősbemutatójú G-dúr zongoraverseny, majd Antal Mátyás elvezényelje Brahms zenekart és karmestert próbáló III. szimfóniáját (július 19., nyolc óra; esőnap: július 20.).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.